Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
V. llgyctcmi scbész.képz.és Magyarországon (1770-1X48) 137 szó településekről származtak: Óbuda (15), Pápa (8), Lovasberény (6), Tata (5), Arad (4), Komárom (4). Területi megoszlást nézve látható, hogy az ország szívéből milyen sok zsidó hallgató került ki: Pest vármegye (18, Pest városával együtt 97), Pilis vármegye (29),“’ Nógrád vármegye (21), Fejér vármegye (11), Komárom vármegye (II), Veszprém vármegye (II). Emellett leginkább az ország nyugati szélén fekvő, nagyobb népsűrűséggel rendelkező helyekről jöttek Pestre tanulni, mint Nyílra (37), Trencsén (35), Pozsony (26), Zala (17), Sopron (9) vagy Győr vármegyéből (7). A magyarországi izraeliták döntő többsége (416 fő) Pesten kezdte tanulmányait, s mintegy fele (196) itt járta végig mindkét évfolyamot. Elenyészően kevés (27) azok száma, akik tulajdonképpen a diploma megszerzésére jönnek haza és csak a második év tárgyait végzik el. 165-en nem fejezték be tanulmányaikat (vagy nem itt folytatták), négyet töröltek a hallgatók sorából, hármat pedig rossz eredményei vagy magaviseleté miatt kizártak a karról. Öten tanulmányaik végzése közben meghaltak. Mindezt összevetve elmondható, hogy a magyarországi zsidóság jó kiindulópontnak tekintette a pesti egyetemen tartott képzést, ám amennyiben tehették és voltak kapcsolataik (például családi, kereskedelmi), más helyen szereztek oklevelet. Bécs mellett különös népszerűségnek örvendett a zsidóság körében az ekkor még Habsburg Birodalomhoz tartozó Padova és Pavia, legjelentősebb célpontjuk azonban Prága volt, ahol már az 1720-as évektől szerezhettek zsidó vallásúak oklevelet.“’ Kitekintés: Magyarországon született izraelita sebészhallgatók a Habsburg Birodalom egyetemein a reformkorban A zsidó diákok sebészképzésben betöltött szerepének vizsgálatakor érdemes megnézni a Habsburg Birodalom többi egyetemének, valamint a Kolozsvári Orvos-Sebész Intézet sebészhallgatóinak korabeli létszámváltozásait. (Kolozsvár esetében az összes se- bészhallgatót vizsgáltuk, míg a Habsburg Birodalom többi egyeteménél csak a magyar- országi vagy erdélyi születésű, azaz peregrináló diákot vettük figyelembe.)“4 Mind az orvostanhallgatók, mind a sebészek számára legvonzóbb célpont a birodalom központja, azaz Bécs volt. A Bécsi Egyetem magyarországi sebészhallgatóinak mintegy negyede, orvostanhallgatóinak pedig majdnem harmada izraelita volt. A szintén bécsi, orvosdoktorival egyenrangúnak számító katonaorvosi ( militaris medicus) diplomát adó Josephinumban mindössze három zsidó peregrinust találunk. A birodalom másik színvonalas, és külön zsidó fakultással rendelkező egyetemére iratkozott be Bécs után a legtöbb zsidó diák. A sebészek körében jóval népszerűbb Grazban azonban kevesebb izraelita peregrinust találni. A többi intézményben megforduló sebészhallgató száma gyakorlatilag elhanyagolható.6*' A kolozsvári Orvos-Sebészképző Intézet esetében kiemelnénk, hogy a többi peregrináeiós adattal szemben itt nem a beiratkozások száma, hanem a tanulók létszáma szerepel. Ekkoriban 344 sebészt képeztek ki, közülük 208 esetnél ismert a vallás. A tanulók között mindössze három izraelita szerepel, akik az 1830-as években fordullak meg * 684 685 6X2Pilis vármegyét gyakorlatilag Buda cs Óbuda képviseli: Budáról tizennégyen, Óbudáról tizenöten jöttek. <’x''A Prágában tanuló magyarországi izraeliták 17%%-a orvosdoktori, 23,5%%-a sebészi képzésen vett részt. Prágában már 1721-ben eltörölték a Szűz Máriára, Jézus Krisztusra és az összes szentre lelett csküformulát, így az intézmény ekkor nyílt meg a nem katolikusok számára. Szögi, 2001. 108.. Kapronczay Károly: Közép-Európa orvosképzése. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. Budapest, 2004. 684 A táblázatokhoz a hallgatók adatait lásd Varga 2000. valamint Szögi 1994. 685 A birodalmon belüli orvosdoktori képzés Bécs mellett még Padovában és Paviában volt népszerű. A reformkorban ezen a két helyen megforduló peregrinusok közel fele-fele volt zsidó vallási).
