Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
138 V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770-1848) Kolozsváron. Pólyák (Pollák) János morvaországi születésű volt, Deutsch Adalbert és Wellisch (Welisch, Velits) Simeon pedig kolozsvári, s mindketten megfordultak a pesti egyetemen is.6“6 Kolozsvár tehát elsősorban az erdélyiek számára, kisebb részt a magyar- országi magyarok számára volt fontos, azaz csak kisebb regionális központnak számított, s diplomája sem számított egyenértékűnek a Habsburg Birodalom egyetemeivel. Az izraelita hallgatók részben emiatt is inkább a birodalom egyetemeit részesítették előnyben. 10. táblázat. Magyarországi és erdélyi születésű izraelita sebészhallgatók a Habsburg Birodalom egyetemein (1825/1826-1847/1848 között) Egyetem Izraelita sebészhallgató Összes sebészhallgató % Bécs 75 325 23 Prága 9 15 60 Graz 8 43 19 Olmütz 4 8 50 Lemberg 2 3 67 Pavia 4 Összesen 98 398 25 A zsidó hallgatók felismerték a sebész- és orvosképzés előnyeit: a kevés általuk űzhető szakma közül az orvostudományi ismeretek birtokában a már hagyományosnak mondható kereskedelmi tevékenység mellett új, akár kisebb közösségük számára hasznos tudásra tehettek szert, még ha sok esetben nem is kaptak végül diplomát sem Pesten, sem máshol (szülőhelyükön vagy Bécsben). A peregrináció során mind a Pestre látogatók, mind a Magyarországról külföldre utazók kialakíthattak, vagy mélyíthették kapcsolataikat a helyi közösségekkel. Az országhatáron túlról érkezők többsége feltehetően utóbbi céllal jött Pestre tanulni, nem csak a kurzus elvégzéséért. Ez a vándorlás a Habsburg Birodalmon belül bírt jelentőséggel. A cseh- és morvaországi izraeliták, összeköttetésben a magyarországi zsidósággal, nagy számban látogatták a másik országának egyetemét, így az előbbiek Pestet, az utóbbiak Prágát. A galíciai zsidók Pestre látogatása egyirányú volt: többségük, noha Lembergben volt egyetem, inkább a Habsburg Birodalom nyugatibb részein folytatta, vagy fejezte be tanulmányait. Az izraelita sebészhallgatók létszáma a harmincas évek közepétől kezdett csökkeni. Ennek oka részben a kolerajárvány, az újra lehetővé váló birodalmon kívüli peregrináció, valamint a negyvenes évektől a sebészmesteri képzés hanyatlása volt. Ezzel egyidejűleg az orvosdoktori képzés egyre népszerűbbé válásának lehetünk tanúi. A korszak egészét vizsgálva azonban elmondható, hogy a Pesti Egyetem nem csak a hazai, hanem a Habsburg Birodalmon belüli zsidóság orvosi képzésében is jelentős szerepet töltött be. 686 686 Deutsch 1836-ban szerzett Pesten polgári sebész cs szülész diplomát. SOTE Lt. 1/f 2. kötet 889. p. (676. ssz.)
