Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
V. ligyctcmi sebészképzés Magyarországon (1770-1X48) 133 A kivételes peregrinusokhoz tartozik két itáliai, természetesen katolikus, diák. Croce Petrus 1829/30-ban volt első-, a rákövetkező tanévben pedig másodéves Pesten, ahol oklevelet is szerzett 1832-ben.'’72 A pápai államból, Rómából érkező DelaSoave (DellaSoave) Joannes 1830/1-ben és 1831/2-ben járt az elsőéveseknek tartott német nyelvű kurzusra, utána eltűnik a classificatiós kötetekből, feltételezhetően más, nívósabbnak számító egyetemen szigorlatozott végül le. 5.4.4. A peregrináció szerepe a pesti egyetem sebésztanfolyamán Megvizsgálva a Pesten megforduló diákokat (összesítve Id. a 27. sz. mellékletet), az alábbi következtetéseket lehet levonni: Pontosan a sebészhallgatók negyede (658 fő) külföldön született, tehát semmiképpen sem szabad lebecsülnünk a pesti egyetem szerepét a korszak felsőoktatásában. Ezen diákok döntő többsége, 627 fő (95%) a Habsburg Birodalom valamelyik tartományából származott. Ez tulajdonképpen érthető is, ha meggondoljuk, hogy II. József 1784-ben visszaminősítette a birodalom legtöbb felsőoktatási intézményét, és Bécs, Prága, valamint Lemberg mellett egyedül Pesten lehetett egyetemi diplomát adó képzéseket folytatni. A hálózatba a napóleoni háborúk után csatlakozott Padova és Pavia, majd a volt jezsuita univerzitások, Olmütz, Graz és Innsbruck, korszakunk végén, 1846-ban pedig Krakkó. Ezek azonban, a kettő itáliai kivételével, nem tudtak felzárkózni a II. József-féle rendezés által vezető pozícióba kerülő intézményekhez. Padova és Pavia pedig inkább az itáliaiak, és nem a Habsburg Birodalom egészének jelentettek vonzerőt.67' Szögi László becslése szerint a pesti egyetemet a lembergivel lehet rokonítani, és a birodalmon belüli peregrinusok arányát a kél intézményben összesen 10-10%-ra becsüli.672 673 674 Azonban, mint fentebb láthattuk, az orvosképzésben Pest szerepe ennél jelentősebb volt. A peregrinusok nagy számát két tényező befolyásolta: a galíciai, cseh- és morvaországi diákok, ezen belül is kiemelkedő arányban a zsidó hallgatók jelenléte, kisebb részt pedig az erdélyi tanulók.67'’ Az első csoport kihasználta, hogy 11. József óta egyetemi tanulmányokat folytathat, és részben kényszerből mivel több pálya tiltva volt előttük felismerte az orvoslásban rejlő lehetőségeket. A Habsburg Birodalom egészéből összesen 340, a többi külföldit is beleszámítva 343 izraelita diák járt Pesten a sebészkurzusra, ez a peregrinusok 51%-a. Nem véletlenül figyelt fel már már kirívóan magas arányukra a reformkor hajnalán Lenhossék Mihály, majd 1845-ben Töltényi Sza- niszló. Az erdélyiek viszonylag magas száma az egyetem közelsége mellett a magyar nyelvű oktatással magyarázható. Pest tehát egyrészt a birodalom más részeiből érkező szegény diákoknak az első, közeli állomás volt, ahol diplomát szerezhettek,676 másrészt, ezt jelzi a sok félbehagyott tanulmány, átmeneti állomásnak tekintették, mielőtt a birodalom másik univerzitásán lediplomáznának. Az egyetem tehát nem csak Magyarországon, hanem a Habsburg Birodalmon belül is jelentős központnak számított. Annak halárain túlról csak szórványosan érkeztek diákok, többnyire valószínűleg egyéni döntés, személyes kapcsolatok alapján választották Pestet tanulmányaik színhelyéül, mint pél672Crocc polgári sebész és szülész lett. SÜTI*: Lt. 1/f 2. kötet X26. (467. ssz.) 673 Szögi 1994. 14 15. 674 uo. 15. 675 Összesítve az itteni hal Igátok 70%-a volt zsidó (331 fő). Második legjelentősebb csoport crtelcms/.crücn a római katolikusoké volt, 244 fővel (36%%). 676 A galíciai zsidó diákok a jelek szerint nem szívesen jártak Lcmbcrgbc, sokuk csak elkezdte ott tanulmányait, ám azt Pesten folytatta.
