Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
134 V. Egyetemi scbcszkcpzcs Magyarországon (1770-1848) dául a Török Birodalom balkáni részéről származó hallgatók, akiknek valószínűleg Pest jelentette a legközelebbi „európai” egyetemet. 5.4.5. Izraelita diákok a sebésztanfolyamon — a kezdetektől, egy kis kitekintéssel Mint az a cseh- és morva területeken született diákoknál is látható, jelentős különálló csoportot alkottak a zsidó diákok. Az orvosdoktori- mellett a sebészmesteri diploma, feltehetően könnyebb megszerezhetősége miatt már a kezdetektől népszerűbbnek számított. Az 1783-as Regulatio előtti időszakban - kivételes módon - három zsidó vizsgázót ismerünk: 1777-ben kapott sebészmesteri oklevelet a holicsi születésű Lobi Mandl, 1780-ban a morvaországi származású Trebitsch Abraham Sámuel, rá következő évben pedig Holitsch Lemmel Jacob. Ezen sebészek valószínűleg csak vizsgázni jöttek Nagyszombatra, majd Budára, az alapismereteket nem feltétlen az egyetemen sajátították el. Trebitsch például korábban a prágai zsidókórház sebészénél leste el a szakma fortélyait. Holitsch szintén Prágában tanult, egy helyi sebészmesternél, Herschl PilJlingnél, aki a céhes képzés szabályainak megfelelően 1776-ban szabadította fel.677 678 1783-1799 között 11, 1800-1809 között 12, 1810 1819 között 13, 1820 1825 között 11 izraelitának adtak sebészmesteri diplomát. A napóleoni háborúk végén újonnan bevezetett polgári sebész és szülész képzettséget 1814-től a reformkor hajnaláig (az 1824/1825-ös tanévvel bezárólag) már többen, 41-en szerezték meg. A sebészhallgatók sorai között az 1804/1805-ös tanévtől kezdve bukkannak fel izraeliták, számuk az első évtizedben összességében még alacsonyabb mint a lutheránusoké, vagy a kálvinistáké. Megjelenésük a német nyelvű correpetens tanfolyam bevezetésével, majd annak önállósodásával függ össze. A hallgatók létszámának növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb arányban képviseltették magukat a pesti sebésztanfolyamon az izraelita diákok. Ebben szerepet játszott az 1819-es karlsbadi konferencia határozata, valamint a „kizárólagosság” elve, hiszen kezdetben az orvos-sebészi pálya azon kevés szakma közé tartozott, amelyet a zsidóság is szabadon tanulhatott, űzhetett.'’7* 677SOTE Lt. 1/f 2. kötet 412. p. (114. ssz.), 422. p. (186. ssz.) cs 425. p. (223. ssz.) 678Szöci, 2001. 107., 112.
