Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
132 V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770-1848) messzi Hamburgból is jött sebészhallgató Pestre.663 A német nyelvterületekről érkező diákok családi hátteréről kevés adat áll rendelkezésünkre.664 Havasalföldről mindössze két diák jött Pestre sebészetet hallgatni, mindketten Bukarestből származtak. A görögkeleti Michael Baletti 1837/8-ban volt elsőéves a német, következő tanévben pedig másodéves ugyancsak a németek között. Oklevelet is itt szerzett, 1840 márciusában polgári sebész és szülészként.665 Az evangélikus Ludovicus Kra- usz gyógyszerészmesterként666 kezdte el a sebészmesteri kurzust Pesten 1833/4-ben, ahol a rákövetkező két évben másodéves volt. Diplomát nem itt, de a több év tanulás után valószínűleg szerzett. A kicsiny román jelenlétet több tényező indokolja: A tehetősebbek mehettek francia területre is, hiszen a román kultúrát a francia kapcsolatok erőteljesen befolyásolták, a kevésbé tehetősek viszont beiratkozhattak a közelebbi erdélyi, kolozsvári Orvos-Sebészi Intézetbe.667 Havasalföldnél távolabbi területről is felkereste egy-egy érdeklődő hallgató az orvosi kart. Az osztályozási kötetekben latinos formában, Leonardus Joannes néven szereplő diák a az ekkor még Török Birodalomhoz tartozó Thesszália tartományból érkezett Pestre. Először 1825-ben kezdte el a német nyelvű kurzust, amit ekkor abbahagyott, lehetséges, hogy visszament harcolni az ekkor még épp szabadságáért küzdő Görögországba. Mindenképpen értékelendő, hogy tizenhárom év után, 1838-ban visszatért Pestre, és volt energiája befejezni a korábban éppenhogy megkezdett sebészkurzust: három évet járt az első, és egyet (1841/2) a második évfolyam óráira. 1843 júniusában avatták polgári sebész és szülésszé.668 Mivel Pesten nagyszámú görög kereskedőkolónia élt ekkoriban, valószínűsíthető, hogy velük kapcsolatban kerülhetett Leonardus Joannes Magyarországra. A thesszáliai Leonardus Joannes mellett még egy, szintén orthodox diák járt Pesten a reformkorban. Orfanus (Orphanus) Nicolaus Konstantinápolyban született. Gyógyszerészinas volt Bukarestben. 1833-ban rendkívüli hallgatóként vett órákat az elsőéves német nyelvű kurzuson, amit utána abba is hagyott.669 Valószínűleg csak leendő gyógyszerészi pályájához akart kiegészítő ismereteket szerezni. A Balkánról szórványosan érkeztek még peregrinusok Pestre. A Török Birodalomból több görögkeleti peregrinus is jött Pestre. Macedóniából két diák próbálkozott meg a sebészeti stúdiumok elsajátításával, de egy év után otthagyták azt.670 A másik török tartomány, Bosznia fővárosából, Szarajevóból származó Jovanovits Nicolaus végigjárta a két évfolyamot, és oklevelet is itt szerzett.671 663 Hamburgból egy zsidó diák, Hcyhmann (?) Ludovicus iratkozott be elsőévesnek Pesten. Családi hátteréről semmit nem tudunk, egy év után elhagyta a kurzust, feltehetően az Ibér-félszigctről átköltözött, Hamburgban letelepedett szefárd zsidók közül került ki. A hamburgi zsidóságról részletesebben lásd: Richarz 1998. 8. Az evangélikus hannoveri Ludwig Hintzc rendkívüli hal Igatóként iratkozott be 1835-ben az elsőévesek közé. 664 A sachscn-altcnburgi Fridcricus Vidcmann apja evangélikus lelkész volt, a szászországi Kari Krcssé pedig merseburgi polgár. Az egyik bajorországi diák apja szintén polgár volt, cgynck-cgynck kézműves, illetve sebész. A hannoveri Ludwig Hintzc atyja is sebészként praktizált. 665SOTE Lt. 1/f 3. kötet 287. (881. ssz.) A promotiós kötetben Ballctiként szerepel, talán azonos azzal a Baletti Mihállyal, akinek Pesten az 1840-cs évek elején sebészműhelye volt. (Baletti ügyét lásd alább, BFL IV.1202.k, A pesti sebészcéh iratai) 666SOTE Lt. 1/c 4. kötet 44 45. 667 Bukarestben csak 1855-ben hozták létre a mai orvostudományi egyetem elődjét. 668 SOTE Lt. 1/f 3. kötet 317. (1079. ssz.) 669SOTE Lt. l/c 4. kötet 48-49. 670Joanncs Bcrovali 1827-ben, Perinyi Mihály 1845-ben lett elsőéves német nyelvű diák. 671 1831-ben iratkozott be és három évig volt első-, majd két évig másodéves. 1837-ben lett polgári sebész és szülész. SOTE Lt. 1/f 2. kötet 894. (701. ssz.)
