Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)

V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)

V. Hgyctcmi scbészképzés Magyarországon (1770-1848) 125

ám vannak olyan tanévek is, amikor ennél többen lettek sebészdoktorok. A számok alapján ez az érdeklődés nem egyenletesen növekedett, hanem „pulzált”, hiszen egymást váltják az egy-háromfős tanévek a nyolc-kilenc-, sőt, tizenegyfős évekkel. 1843/4-ben és 1847/8-ban már tizenhét-tizenhét orvostanhallgatót avattak különbözeti vizsga után sebészdoktorrá is.

5.4.3. Külföldi sebészhallgatók Pesten

A reformkor bő húsz éve alatt az anyakönyvek és osztályozási kötetek alapján ösz- szesen 2618 sebészhallgatót sikerült kimutatni/’18 Erdélyiek összesen kilencvennyol- ean keresték fel ebben az időben a pesti egyetemet. Döntő többségük városi születésű, azon belül is magyar nemzetiségű környezetből érkezett, kisebb hányaduk pedig a szászok köréből, így tizenheten Kolozsvárból, tizennégyen Marosvásárhelyről, tizenketten Brassóból, öten Nagyszebenből és négyen Besztercéből, hárman-hárman Fogarasról, Szászvárosból és Nagyenyedről, ketlen-kelten Erzsébetvárosból (Ebesfalva), Tordáról, Medgyesről, Désről és Déváról. A kilencvennyolc erdélyiből harminc római katolikus volt, négynél a felekezeti hovatartozás nem teljesen tisztázott, mivel közülük hármat az első években kálvinistának, utána pedig római katolikusnak neveznek, egyel pedig épp fordítva. A kolozsvári Kováts Dionysius 1836-1838 között római katolikusként, az 1839/40-es tanévben viszont, amikor abbahagyta tanulmányait, reformátusként szerepel. A római katolikusok négy kivételével a magyar kurzusra jártak/’11' A négy kérdéses református mellett harmincnégy kálvinistát találunk még az erdélyiek között/’2" A reformátusok nemzeti hovatartozására utal, hogy mindannyian a magyar kurzusra jártak/’21

Huszonhatan evangélikusok voltak. Bizton állítható, hogy erdélyi szászokról van szó, mivel öt kivételével - a reformátusokkal ellentétben a német nyelvű kurzust hallgatták. A többi erdélyi felekezetet mindössze egy-kél hallgató képviselte. A valószínűleg magyar nemzetiségű, kolozsvári Nagy Moyses 1825/6 és 1827/8 között járt a magyar kurzusra/’22 Görög katolikus mindössze egy hallgató volt, a fogarasi Teflán György. Teflán a hadseregnél szolgált előzőleg, 1844-ben jelentkezett a magyar nyelvű tanfolyamra, ahova három évig járt. Erdélyi zsidó csupán kettő volt ekkoriban, a kolozsvári kereskedőcsaládból származó Deutsch Albert, aki 1834-ben iratkozott be a magyar kurzusra másodéves- * * * * *

(,ISA szám nem teljesen pontos, mert egy ket esetben nem sikerült megállapítani, hogy ugyanarról a személyről vagy másról van szó. üzen esetekben külön személyiségként kezeltem a hallgatókat, cs kiemeléssel utaltam az Hxccl-alapú adatbázisban a bizonytalanságokra.

6|l,A medgyesi Petrus Hacntcr 1832 ben iratkozott be a másodéves németek közé, a brassói Jacobus Pann 1835-ben és 1836-ban járt az elsőéves német órákra. A fogarasi származású Franciseus Futsck 1840/1 1841/2- ben volt másodéves német scbészhalIgató. A szebeni András Kováts 1844/5 1845/6-ban járt az elsőéves német kurzusra, amit abbahagyott.

í,2nA Brassóban született Lengyel Károlyt, aki az 1832/3-1835/6-os tanévekben végezte Pesten tanulmányait, tévedésből nevezték 1833/4-bcn evangélikusnak, mivel mind előtte, mind utána reformátusnak mondják cs a promotiós kötetben is úgy szerepel a polgári sebész és szülészek között. SOTF Lt. 1/12. kötet 900. (734. ssz.)

mi Fgycdül a brassói, lel készcsaládból származó Fridcricus Zink járt a német nyelvű kurzusra (1828/9, másodéves), míg a marosvásárhelyi Hegedűs Dániel magyarul kezdte (1837-ben, majd ismét felvéve 1844-ben) tanulmányait, és németül fejezte be azokat (az. 1845/6-os tanévben).

622 A promotiós kötetből azt is megtudjuk, hogy nemesi származású. 1828-ban lett polgári sebész és szülész. SOTF Lt. l/f 2. kötet 788. (303. ssz.)