Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)

V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)

126 V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770-1848) nek, valamint Mayer Dávid, aki 1828/9-1831/2 között járt a német kurzusra.623 Erdélyi orthodox sebészdiákot nem találunk Pesten. Az erdélyi diákok családi hátteréről viszonylag keveset lehet tudni. Hat esetben pol­gárnak, háromszor pedig nemesnek nevezik a hallgató apját.624 Foglalkozás alapján az alábbiakat lehet megtudni róluk: tíz diák apja kézműves,625 Négy-négy diák apja hivatal­nok,626 illetve gazdálkodó, kettőé pedig kereskedő volt.627 Csupán háromnak az apja és kettőnek a gyámja volt sebész.628 Sok diák csak résztanulmányokat folytatott Pesten. Erdélyiek esetében huszonketten csak a második évet végezték el itt, közülük a matriculák alapján négyről biztosan tud­juk, hogy előtte a Kolozsvári Orvos-Sebész Intézetbe jártak.629 Öt kivételével a magyar kurzusra iratkoztak be, így feltételezhető, hogy közülük többen is tanulhattak előtte Ko­lozsvárott. Harminchétén csak az első tanévig jutottak el az erdélyiek közül. Ennek két esetben elhalálozás volt az oka,630 huszonegy alkalommal viszont egyszerűen félbeszakí­tották tanulmányaikat a jelentkezők. Az erdélyiek mellett a Habsburg Birodalom más tartományaiból is érkeztek diákok a pesti egyetemre. Figyelemreméltó a cseh- és morvaországi peregrinusok jelenléte. Mor­vaországból 160, Csehországból 134-en jöttek ide a reformkorban tanulni. Többségük városi környezetből, így a csehországiak közül tizennégyen Prágából, heten Kőimből, Morvaországból pedig hatan Brünnből (Brno), tízen Nikolsburgból (Mikulov), nyolcán 623Tcflán György nem szerepel a promotiós kötetekben, ha szerzett oklevelet, azt nem Pesten tette. Albertus Deutsch viszont 1836-ben kapott itt polgári sebész cs szülészi diplomát. SOTE Lt. 1/f 2. kötet 889. (676. ssz.) 624Joanncs Lambman (Lambmann) (szül.: Nagyszeben, 1827/8-1830/1 között járt a német kurzusra), Lengyel Károly (szül.: Brassó, 1832/3- 1835/6 között volt magyar scbészhalIgató), Pétcrfy Károly (tan.:1838/9 1840/1), Paulus Schmidt (szül.: Beszterce, 1839/40-bcn volt másodéves nemet diák) és Szappanos József (tan.: 1841/2-1842/3) apja polgár. Nagy Sámuel (tan.: 1838/9-1840/1) apjáról megemlítik, hogy városi tanácsos volt. Lcstyan (Lcsztan) János (szül.: Csíkkozma, 1829/30-1833/4 között járt a magyar kurzusra), Lukáts Farkas (szül.: Szilágynagyfalu, 1832/3 I834/5-bcn volt másodéves magyar diák) cs a marosvásárhelyi Alexius Sombory Elek (tan.: 1842/3 1843/4) atyja nemesi rangot viselt. Emcricus Lcitner egyik gyámja, Gaspai Josephus szintén nemes volt. Lcitner 1827 1832 között öt alkalommal iratkozott be az elsőévesek közé, de azokat renitensen elhagyta. SOTE Lt. 1/d 13. kötet 95-121.. 15. kötet 105-137., 17. kötet 89-151., 25. kötet 183- 193., 37. kötet 146-160., SOTE Lt. 1/c 3. kötet 488-489., 4. kötet 62-63. 625Egész pontosan: kettő apja szabó, cgy-cgynck pedig takács, kádár, kosárfonó és takács volt. 626 A hivatalnok-gyermekek közé nem számítva Andre Fridcricust. Egyikük, a kolozsvári Vajda Antal (1834-ben iratkozott be a magyar kurzusra, de otthagyta azt) atyja a Gubcrniumban volt kancellista. SOTE Lt. 1/d 27. kötet 114-136. 627A mcdgycsi evangélikus Andre Fridcricus apjáról egymásnak ellentmondó adatok állnak rendelkezésünkre. Egyszer Sámuelnek és cassae perceptornak, máskor pedig Dánielnek cs opi/exnek, azaz kézművesnek nevezik. Andre Fridcricus 1835/6-ban és a rákövetkező évben volt elsőéves német hallgató Pesten. Egy-cgy erdélyi diák kézműves apjáról azt is tudjuk, hogy kádár, illetve szabó volt. 628A Kapnikról származó Zeller Ferenc 1836-ben cs 1838-ben beiratkozott a magyar kurzusra első­évesnek, de mindkétszer abbahagyta azt. A magyarláposi Bakony (Bakonyi) József 1837/8-ban volt elsőéves, a rákövetkező két évben pedig másodéves. 1841-ben szerzett polgári sebész és szülészi oklevelet. SOTE Lt. 1/f 2. kötet 294. (927. ssz.) Mindketten római katolikusok voltak, apjuk a fiúk születési helyen működött. A református, nagyenyedi Virágházy Elek (1839-ben iratkozott be az elsőévesek közé) apja szinten fia szülőhelyén élt cs működött még. A fentebb említett Emcricus Lcitner egyik gyámja, Fridcricus Hermann szatmári-, Szakovszky Károly, a brassói Jacobus Pann gondoka pedig brassói sebész volt. 629 A nagyenyedi Bak József (1837/8-ban volt másodéves magyar Pesten) két évet, a dévai Lengyel Antal (1832/3-ban volt másodéves magyar) cs a szilágynagyfalusi Lukáts Farkas (1832/3-1833/4-bcn járt Pestre) egy- cgy évet tanult Kolozsvárott. A kolozsvári Pétcrfy Károly 1837-ben jött Pestre. Lengyel emellett céhlegény is volt. Lukáts Pesten is szerzett sebészmesteri diplomát 1835-ben. SOTE Lt. 1/f 3. kötet 11. (1762. ssz.) «°A Marosvásárhelyről származó Kováts János és a fogarasi Rátz József 1834-ben iratkoztak be a magyar kurzusra, de haláluk megakadályozta őket annak befejezésében. SOTE Lt. I.d 27. kötet 114-136.

Next

/
Thumbnails
Contents