Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
V. Kgyctcmi scbcszkcpzcs Magyarországon (1770-1848) 121 tizenkét betegággyal az Ölpacsirta utca 6. szám alatt.™ Az intézményt 1845-ben Schöpf- Mérei a sorsolásokból összegyűlt pénzből átköltöztette saját házába, a Szentkirályi utca 4. szám alá. A kórház ekkor kapta a Pesti Szegény Gyermekkórház nevel.™ Nyugat-európai mintára Magyarországon is felmerült egy elmegyógyintézet megalakításának a terve, először 1831-ben, Krasznopolszky Vencel révén.“" Az Orvosi Tár 1841-ben számolt be a Rákosmezőn épülőfélben lévő „Orjintézet"-ről. A tudósítás írásakor az intézet még nem volt kész, azonban arra már alkalmas volt, hogy tíz ,,őrj"-öt, azaz elmebeteget fogadjon. Az intézetet annak főorvosa, Pólya József vezette annak 1843- as bezárásáig.598 599 * 601 Az épület leírásakor előnyösnek tekintik, hogy szabadon áll, nincsenek szomszédai.602 * Az ország egészségügyi viszonyai felett felelősséget érző orvosok szerettek volna egy olyan elmegyógyintézetet létrehozni, amely az orvosi karhoz tartozott volna. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1846. évi kassai vándorgyűlésén a résztvevők felkérték Abaúj és Sáros vármegyét, hogy indítsanak mozgalmat a Pesten felállítandó „Nemzeti Kór, Örj- és Lelenchiiz" felépítésére.602 Ez azonban nem valósult meg. A váci tébolyda terve már az 1840-es években felmerült, de nem az egyetem részeként, hanem csak magánkezdeményezésként, Schwartzer Ferenc intézeteként épült fel 1850-ben.604 A külföldön tanult, és ott modern tudásanyagot magukba szívó orvosok igyekeztek különböző módszerekkel az itthoni közönségei is megismertetni az új vívmányokkal. Ennek egyik módszere volt ezen technikák vagy esetleg még csak kísérletek leírása a reformkori Magyarország tulajdonképpen egyetlen orvosi szaklapjában, az Orvosi Tárban.605 A sebészetei is érintő kérdések közül érdekességként jegyeznénk meg, hogy az 1838. szeptember 30-i számban beszámollak egy akkor még csak kuriózumszámba menő esetről. Londonban egy Parker nevű seborvos „villanyozással (electricitas)” életre keltett egy lányt. A technikát akár a mai defibrilláció ősének is tekinthetjük.606 Az ismeretek megoszlásának másik módja volt, amikor az új technikát hazatérve meg is próbálták ho5981839. augusztus 16. A kórház 1843-ben átköltözött az Ősz utcába. Györy 1936. 405. és Burányi Palatkás 1961.428 429. 599 Gört VAY 1953. 198. '>00 A Habsburg Birodalom többi részen ekkor már évtizedek óla működött ilyen intézmény. Becsben még II. József alapította a Narrenturmot, Prágában pedig 1790-ben építettek lel a közkórház mellett az ún. Tollhaust. Magyarországon már az 1790 1791. évi országgyűlésen szóba került egy „közűrülde” felállításának a terve, azonban ez nem valósult meg. A reformkorban újra előkerült ez a gondolat, a valóban megvalósult intézmények azonban többnyire nem önálló létesítmények voltak, hanem egy kórház, egy osztályát képezték, mint például Erdélyben, a Karolina Kórház 35 ágyas elmeosztálya vagy a budai irgalmasrcndick négy külön szobácskája. Gortvay, 1953. 132 133. A Krasznopolszky-félc tervet kl. Linzbauer 111/111. 876-879. (2568. ssz.) 601 Pólya József (1802 1873) az. 1829/30-as tanévben doktorált a pesti egyetemen, 1831-ben a pesti kolerakórház igazgató-főorvosa, 1832-től a Rókus Kórház orvosa volt. 1848-ban az országos kolcraválasztmány elnöke volt, 1849 után teológiát tanított. Magyarország első elmeorvosa. A járványokon és „szellemkórokon" kívül írt a herpeszről és az emberi bélférgckről is. SOTE Lt. l/f I. 152. (578. ssz.), Gortvay, 1953. 133. és 183. 602Orvosi Túr, Új folyamat, Hatodik félév, 25. szám (1841. június 20.) 399 400. 6(,3Gortvay 1953. 84. 604Az intézet 1852-ben Budára költözött, a mai Onkológiai Intézet helyére, a Kékgolyó utcába. Györy, 1936. 445. 60S Egészen pontosan az egyetlen olyan magyar nyelvű tudományos lap volt az Orvosi Tár, ahol kizárólag orvoslással kapcsolatos anyagok jelenlek meg. Emellett egyéb, nem gyógyítással foglalkozó lapokban is jelentek meg orvosi témájú cikkek, mint például a Tudományos Gyűjteményben. 606Orvosi Túr, Új folyamat, első félév, 1838. szeptember 30., 250.
