Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
122 V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770-1848) nosítani - lásd Halász Géza hallgatózásról és kopogtatásról szóló magánleckéit, amelyről az Orvosi Tár 1844. évi számában is említenek.607 5.4.2. Sebészhallgatók a reformkorban A reformkorban folytatódott a hallgatói létszám előző években megkezdődött növekedése.608 609 Különösen szembetűnő ez a német nyelvű kurzuson, ahol megugrott a beiratkozok száma: 1815/6-ban még csak 26, következő évben 43, 1819/20-ban már 71. Először 1822/3-ban haladta meg a 100 főt, és egészen 1835/6-ig nem is ment az alá. Innentől kezdve egy-két „jobb” évtől eltekintve egyre kevesebben keresték fel a pesti orvosi kart, 1844/5-től a beiratkozottak száma átlagosan 50 fő körül mozgott.600 A magyar nyelvű kurzusra valamivel kevesebben jelentkeztek, de még itt is jóval több volt a hallgató, mint az 1810-es években. A magyar diákok létszáma egyenletesebben emelkedett, 1822/3-ban például már 53 elsőéves volt az előző évi 36-tal szemben, 1826/7-ben pedig létszámuk elérte a 70 főt. Először 1830/1-ben haladta meg a száz főt, ekkor 114-en jelentkeztek a kurzusra. 1835/6-ban még 106 elsőéves magyar volt Pesten, innentől kezdve azonban fokozatosan visszaesik a magyarok létszáma, és átlagosan 50-60 fő között stagnál. Az utolsó tanévben, melyről adatok állnak rendelkezésünkre (1846/7), már csak 49 elsőéves magyar sebész volt. Csupán az elsőéves beiratkozott hallgatók számából következtetéseket levonni csalóka dolog lenne. Mindkét tanfolyamon ugyanis nagy volt a fluktuáció. Az elsőévesek közül sokan lemorzsolódtak. Leggyakrabban egyszerűen otthagyták a kurzust, emellett a magyarok között számottevő a le nem vizsgázók nagy aránya. Egy-két esetben előfordult, hogy valaki betegség miatt nem tudta befejezni a tanévet. A lemorzsolódás oka néhány alkalommal a hallgató elhalálozása volt.610 611 Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a beiratkozok száma nem feltétlen jelent különböző személyeket, ismerünk olyan sebészt, aki több év után jelentkezett ismét az egyszer már elhagyott kurzusra, de volt olyan is, aki akár háromszor-négyszer is belekezdett az első évfolyamba.6" Ezeket számba véve megállapítható, hogy a magyar nyelvű diákok, kisebb létszámuk ellenére nagyobb arányban hagyták félbe tanulmányaikat. A legtöbben az 1829/30-1837/8 közötti időszakban tudták tartani magukat. Ekkor az évet sikeresen befejezők átlaglétszáma 50-70 fő között volt. Ebből a szempontból a „legjobb” tanév az 1833/4-es volt, amikor a 95 jelent607 Érdekes módon az előző évben Eckstein Frigyes kereset, ti. hogy engedélyezzék neki magánórák tartását a kopogtatásból és hallgatózásból, megtagadták, arra hivatkozva, hogy azt a szintén Bécsbcn tanult cs itteni klinikán dolgozó Flór Ferenc is ismeri. Az orvosi kar klinikáján egyébként Sauer Ignác (1801-1863) vezette be ezt a két módszert, aki 1843-tól gyakorlati belgyógyászat tanára volt, . Györy 1936. 447-448. Gortvay 1953. 183. cs Orvosi Tár, 1844. május 19., Harmadik folyamat, Ötödik kötet, 21. szám, 335-336. 6<)8A hallgatók létszáma szerepel Hőgycsncl is, azonban kizárólag a classificatiós kötetekre vagy (ennek hiányában, 1846/7-nél) a matriculákra támaszkodtam, mivel Hőgycsnél eleve összevonva szerepelnek a különböző évfolyamra járó hallgatók. SOTE Lt 1/d 9-47. kötet és 1/c 12. kötet. Hőgyes 1896. 123-125. 609 1846/7-bcn 48-an voltak eggyel kevesebben, mint ugyanekkor a magyar kurzusra beiratkozok. 610A rendelkezésünkre álló adatok alapján (1825/6-1846/7) összesen 12 első- cs 5 másodéves magyar, valamint 9 első- és 5 másodéves német hallgató halt meg. Beteget jelentett 22 első- és 3 másodéves magyar, és 12 elsőéves német. 611 Egy-két jellegzetes példa: A kolozsvári születésű Antalffy Sámuel 1826-ban és 1831 és 1832 őszén is elkezdte az elsőéves kurzust, amit végül befejezetlenül otthagyott 1832-ben. A galíciai Bartholomacus Bukovszky pedig az 1837/8 és 1840/1-cs tanév között volt elsőéves (azaz négy évig, ebből első alkalommal otthagyta tanulmányait), 1841/2-bcn és a rá következő tanében pedig másodéves. Michael Eberhard (Eberhardt) az 1836/7-cs és 1840/1-cs tanév között volt elsőéves, amit első alkalommal abbahagyott, 1841-ben pedig másodéves, igaz, ő a német kurzusra járt.