Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
120 V. ligyctcmi sebészképzés Magyarországon (1770-1848) Az ösztöndíjasoknak kötelezni kellett magukat, hogy a két év leteltével visszatérnek Magyarországra. Ugyanekkor az állatorvoslás iránt érdeklődő orvosdoktoroknak is létrehoztak egy bécsi ösztöndíjat, a sebészihez hasonló feltételekkel.591 Az Állatorvosi Intézet (Institutum Veterinarium) szintén nehéz körülmények között működött. 1826-ban a Rókus-kápolna melletti épületből a mai Dohány utca és a Síp utca sarkán lévő házba költözött. Az 1830-as jubileumra készült ünnepi leírás szerint az intézet tágas házban foglalt helyet, kerttel, kovácsműhellyel és negyven ló tartására alkalmas legelővel. Az intézet sajátossága volt, hogy a vezető mellett nem egy, hanem két asszisztens állt.592 1840-ben továbbköltöztették a Stáció utca 599. számú házába.593 Az egyetemen kívüli művelődést segítették elő a korban megjelenő első magyar nyelvű orvostudományi folyóiratok. Ilyen volt az Orvosi Tár, amelyet 1831-ben indított útjára Bugát Pál és Toldy (Schedel) Ferenc és kisebb megszakítással (1831 1833, 1838— 1849) 1848-ig jelent meg.594 A lap az 1840-es években rendre közölte egy-egy évfolyam végén előfizetőinek névsorát, akik között szép számmal akadtak sebészmesterek, seborvosok is, sőt, némelyik szorgalmasabb sebészmester még tanulmányokat is írt a folyóiratba, különösen az 1840-es évektől kezdve.595 Rövidebb életű volt Schöpf-Mérei Ágoston Orvossebészi Évkönyvek című szakfolyóirata, amit 1845-ben indított, de 1846-ban már meg is szűnt.596 Az egyetem mellett egyre több magánkezdeményezés kívánta a reformkorban a gyógyítás ügyét gyakorlatiasabbá tenni. Ennek hatására több kiváló, tehetséges orvos alapított különböző intézeteket. Mindenekelőtt Schöpf-Mérei Ágoston nevét kell megemlíteni, akinek sikerüli több intézményt is létrehoznia a reformkorban. 1836-ban engedélyezték neki az Pesti Orthopédia Privát Intézet felállítását, amelyet sajnálatos módon elpusztított az 1838-as árvíz.597 Schöpf-Mérei ezután kevesebb vagyonnal, ám töretlen lelkesedéssel egy újabb intézet felállításához kért engedélyt, amit 1839-ben meg is kapott. Ekkor született meg az első magyar gyerekkórház Pesti Kisdedek Kórháza néven, 59iGyőry 1936.454-455. 592 A leírásban a Pfeifer Gasse szerepel, ami a mai Síp utcának felel meg. Bolányi Palatkás 1961.427. és Linzbauer 111/111. 409. (2444. ssz.) 593 Bolányi Palatkás 1961.428. 594 1823-ban az orvosi kar is megpróbált kiadni orvosi folyóiratot, de a latin nyelvű Acta Hungáriáé Meciicorum című lapot érdeklődés hiányában nem sikerült megjelentetni. Bugáték 1830-ban készítettek egy felhívást Hazánk Orvosaihoz! címmel, amelyben bejelentettek a folyóirat létrehozásának tervét. Az Orvosi Tár kiadását 1833-ban pénzszűke miatt kellett szüneteltetni, és 1838-ban, az Orvoscgycsülct megalakulásakor lehetett újra kiadni. Stáhly Ignác, mint protomedicus 1839-ben azzal népszerűsítette a szaklapot, hogy az ország valamennyi megyei főorvosának előfizette azt. Az utolsó szám 1848 decemberében jelent meg. Gortvay 1953. 85-89., Kapronczay 2007. 10 -24. 595 Például 1839-ben Jacobci János bajai sebész Víziszony (hydrophobia) gyógyítása Bács megyében címmel írt tanulmányt (Orvosi Tár, Új folyamat, második félév. 15. sz. 1839. április 14. 235-240.). Klein György, Baranya vármegye rendes sebésze a Koponyaürcgi vérömlenyről (extravasatum), Kosa Mózes seborvos pedig Az cczctsavas szunyái (morphium accticum) külsökép alkalmazása (Orvosi Tár, Ötödik félév, 12. sz„ 1840. szeptember 20. 181-185.), Gcrc János Liptó vármegye rendes seborvosa, a magurkai aranybányászok sebésze Vízszcnvi morzsa (Orvosi Tár, Ötödik félév, 13. sz., 1840. szeptember 27. 193 -197.), Dr. Aschner József Fehér vármegyei rendes seborvos A tcnclct (vita vegetativa) clőscgélésc hasznáról gümökorban (tubereolosis) (Orvosi Tár, Ötödik félév, 19. sz., 1840. november 8. 296-399.) címmel publikált. 596györy 1936. 396. és Gortvay 1953. 89-90. 597 1 836. február 17-én állította ki az uralkodó az intézet létrehozását engedélyező iratot. Az 1838-as árvíz az egyetem épületeiben is kárt tett, így az egyetemi templomban, a könyvtárban és a kar Hatvani utcai épületében. Györy 1836. 405., Gortvay 1953. 198. cs Bolányi Palatkás, 1961. 428.
