Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
V. Egyetemi scbészkcpzcs Magyarországon (1770-1848) 119 A képzést segítő intézetek fejlődését leginkább a pénzszűke gátolta. A legtöbb problémát az egyetemi kórház jelentette az orvosi kar számára. Ahogy láttuk, már korábban megpróbálták megszerezni Pest városától a Szent Rókus Kórházat, ám a város tanácsa hajthatatlan maradt. 1833-ban Lenhossék Mihály, látva az egyetemi betegágy melletti tanítás borzasztó állapotait, ismételten megpróbált kiegyezni Pest városával a Szent Rókus Kórház kérdésében.5117 Annyit kért volna, hogy a polgári kórházat loldják meg egy százágyas épülettömbbel, ahova átköltözhetne az orvosi kar klinikája. A város kórház fölötti tulajdonjogát nem akarta megsérteni. Pest 1833. december 22-i tanácsülésének eredményeképpen azonban az ügyben semmi változás nem történt.51111 1841-ben újból előkerült az egyetemi klinika és az orvosi kar épületeinek kérdése. Az 1838. évi árvíz által okozott károkat és azok lehetséges jóvátételi módjait Stáhly Ignác foglalta össze. A teljesen tönkrement botanikus kertet mindenképpen cl kellett költöztetni, míg a klinikai oktatás legegyszerűbb megoldását továbbra is a kar Szent Rókus Kórházba történő beköltözésében látta. Ezt Pest város továbbra is megakadályozta. Töltényi Szaniszló „léleknél- kiili testnek” nevezte a Szent Rókus Kórházat, éppen azért, mert jó adottságai ellenére semmilyen formában nem használták tanításra. „..Közvetlen nem, mert abban nincsenek gyakorlati tanszékek; közvetve sem, mert az egyetemi kórodák az intézet betegeit nem használhatják tanítás tárgyai gyanánt. Egyesítve vagy legalább összeköttetésbe hozatva a koródákkal, milly nagy hasznúvá válhatnék? Szinte megfoghatatlan előttem, hogy az országos főorvos legjobb akarata és törekedése mellett miként ne jöhetne az létre? Ha az egyesítés által jogokat kell f öláldozni, a magyar közönségben elég patriotizmus van, hogy a közjó kedvéért azokról lemondjon. A magyarban... sokkal több becsvágy van, mintsem hogy nemzeti intézeteinek dicsőségét ne szeretné; miként lehetséges, hogy a magyarhoni legdúsabb, legtekintélyesebb, legmiveltebb fővárosának közönsége, ennek ellenszegülne. És ha azon dicsőségért, melly a nemzeti intézetek virágzása által a közönségre hárul, nem lehetne áldozatokat tenni, megérdemelné azokat a polgári társaság haszna. Avvagy talán a pesti egyetem a dunaiak vagy tibetiek számára növeli az orvosokat; nem Magyarhon polgárai-e azok a legfőbb tisztviselőségtől kezdve az utolsó napszámosig, kiknek az orvosokra szükségük van ?”5*9 Felmerült az is, hogy a botanikus kert helyére húzzanak egy új, egyetemi kórházat, azonban be kelleti látni, hogy itt nem lenne sokkal több betegágynak hely, mint amennyi akkor volt az orvosi kar klinikáin. A végleges tervek 1848 januárjában készültek el, de érvénybe már nem léphettek a forradalom miatt.5''" A modern klinikai oktatást biztosító épületek így csak a század második felében épülhettek fel. Felmerült egy, kifejezetten az egyre gyakorlatiasabbá váló sebészet oktatásának érdekében, a bécsi mintájára felállítandó mütőintézel. Be kellett azonban látni, hogy amíg az orvosi kari klinikai oktatás kérdése nem tisztázódik, ez a kezdeményezés sem realizálódhat. Ezért átmeneti megoldásként 1843-ban egy ösztöndíjat alapított a kar, amelynek segítségével két tehetséges orvosdoktor két évig tanulhatott a Bécsi Műtőintézetben. 587 588 589 590 5871835-ben a Szent Rókus Kórház az ország egyik legfejlettebb ilyen jellegű intézményének számított. Az 1830-as években Magyarországon száz fölötti ággyal rendelkezett a Szent Rókus Kórház. Budán pedig a Szent János Kórház, az Irgalmasok és az Iirzsébet-apáeák Kórháza. Fényes l ilék statisztikája szerint az. 1830-as évektől 1848-ig a kórházak száma 56-ról 72-re, a kórházi ágyak száma pedig 595-ről 2905-rc emelkedett. Füsti Moi.nár 1983. 53. cs Kaproncz.ay 2005. 38 39. 588GyörY 1936.403 404. 589Közlemények Töltényi Szaniszló cs. kir. tanácsnok s bécsi egyetemi tanár utazási naplójábul. A gyógygyakorlati oktatási rendszerről (Vége). In: Orvosi Tár. 1845. szeptember 28.. Harmadik folyamat. Nyolcadik kötet, 14. szám, 216 217. 590Györy 1936. 450 454.
