Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)

V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)

V. ligyctcmi sebészképzés Magyarországon (1770-1848) 107

őszi félévben továbbállt.551 A 38 éves, brüsszeli származású, katonai szolgálatot teljesítő Josephus Morrens feltehetően kényszerből iratkozott be 1820/1-ben, és Bekellához hasonlóan ő se várta meg a tanév végét.552

Poroszországból kilencen érkeztek, ebből azonban öten Porosz-Sziléziából jöttek, mégpedig 5 katolikus, 3 izraelita és 1 evangélikus. Egyikük sem végzett Pesten. Bajorországból 1 református és 4 katolikus diák tanult sebészetet Magyarországon, egyikük, Laurentius Hudler itt is végzett, hét évvel tanulmányai befejezése után.555

Lengyel területekről hárman (egy-egy katolikus, evangélikus, izraelita) érkeztek Pestre, és mindhárman be is fejezték tanulmányaikat, polgári seborvosi képesítést szerezve. Elzászból, Vesztfáliából, Würzburgból, Ulmból, Darmstadtból és Hamburgból egy-egy, Württembergből, Wittenbergből ketten iratkoztak be. Közülük a würzburgi katolikus Josephus Huntrisser és a wittenbergi katolikus Casparus Lehner végzett itt.554

Ellentétes példa a thesszáliai születésű, görögkeleti Joannes Leonardus esete. 1824/5-ben iratkozott be a pesti egyetemre, ekkor két évet tanult az első évfolyamon, majd több évnyi kihagyás után, 1838/9 és 1841/2 között ismét megpróbálkozott a sebészettel, végül 1843-ban, 38 évesen sikeresen polgári sebész és szülész lett.555 A bukaresti Carolus Böhm is kitartóan próbálkozott, először 1816/7-ben iratkozott be a német nyelvű kurzusra, majd két év kihagyással 1819/20 és 1820/1-1823/4 között minden évben, igaz, 1820/1 őszi félévét nem számítva minden alkalommal félbe is hagyta tanulmányait.531 * * * 535 536 537

5.3.4. Magyarországi diákok (1815/6-1824/5)

A 611 magyarországi születési hallgató fele, 304 a magyar nyelvű kurzusra járt. Többségük (409) katolikus, kisebb részben izraelita (98), református (57), evangélikus (26), görögkeleti (8), görög katolikus (2) volt."'

Családi hátteret vizsgálva az alábbiakat figyelhetjük meg: 45 hallgató apja, ötnek a gyámja kézműves volt (8 molnár, 7 szabó, 7 takács, 6 csizmadia, 2 szűcs, I pék, 1 gombkötő), negyvené kereskedő (ebből 31 zsidó), harminc apja és hét gyámja hivatalnok (például 2 sóhivatalnok, 2 jegyző, városi bíró, írnok slb.), húszé gazdálkodó, földműves, hété egyházi szolgálatban állt (egy kivételével református vagy evangélikus tiszleletes). Keltő diák apja értelmiségi (grammatika professzor, iskolai tanár) volt. A magyar hallgatók tizede (70) orvoslással foglalkozó családból származott: 62 apja-, háromnak gyámja sebész (ebből 5 vármegyei), kettő apja orvosdoktor, egynek-egynek borbély, patikus, illetve fogorvos volt. Olyan családokkal is találkozunk, ahol több gyereket sebésznek küldött az apja. Joannes Baumgart (Bámgart) pesti sebész mindkét fia, Michael és Valentin

531 SOTT: Lt. l/d 6. kötet 73-74.

5,2SOI t: Lt. l/d 5. kötet 351-352.

5,31821 /2 ben iratkozott be, két évig járta az első-, és két évig a második évfolyamot, de csak 1831-ben lett polgári seborvos, ligyik rokona (bátyja?), Petrus Hudler is itt tanult 1819/20-1823/4 között (az 1820/l-es év kihagyásával, végig az első évfolyamon). SOTIi Lt. l/d 5. kötet 181-182., 523-524., 612-613.; 6. kötet 79-82. 214-215.; 1/c 2. kötet 40-65.; 1/12. kötet 821. (444. ssz.)

334Huntrisser 1817-ben, Lehner 1818-ban. SOTIi Lt. l/f‘2. kötet 723. (67. ssz.), 730. (101. ssz.)

535SOTE Lt. 1/f 2. kötet 317. (1079. ssz.)

536SOTli Lt. l/d 5. kötet 175-176., 343-344., 423-424., 517-518., 6. kötet 75-76.; l/c 2. kötet 40-43.

537Két esetben csak protestánsnak nevezik a diákokat.