Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
106 V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770-1848) így a század végére már hagyományos célpontnak számított Halle, Königsberg vagy a berlini Collegium medico-chirurgicum. A század végére az orvoskari beiratkozásoknak már más oka volt. A zsidó felvilágosodás, hászkálá célja az európai társadalomba történő nagyobb fokú betagozódás, akkultúráció, melynek egyik útja a vallástól független tudományok (orvoslás, természettudományok, filozófia) elsajátításával való polgárosodás volt. Ezzel párhuzamosan az izraelita orvos- és sebészhallgatók összetétele is megváltozott, előtérbe kerültek a kereskedőcsaládból származók.523 Ausztriából kilenc katolikus diák fordult meg ebben az időben a pesti egyetemen, kétharmaduk Bécsből vagy környékéről származott. Közülük öten hamar félbe is hagyták tanulmányaikat, diplomát csak egy szerzett itt, noha öten a második évfolyamot is elvégezték (ők feltehetően hazamentek és Bécsben szigorlatoztak le végül). Egyikük, Joannes Eisler (Eiszler) apja ekkoriban már pesti polgár volt, így esetében érthető, hogy miért választotta tanulmányai céljául Bécs helyett Pestet.524 Szüleik társadalmi helyzetét, foglalkozását rajta kívül csak Franciscus Unger esetében ismerjük: apja, Fridericus, aki épp fia tanulmányai alatt halálozott el, Bécsben volt sebész és szülész.525 Horvátországból ennél is kevesebben, öten iratkoztak be Pestre sebészetet tanulni, hárman Zágráb-, és ketten Varasd vármegyéből. Egy zsidó és egy görögkeleti hallgatót kivéve katolikusok voltak, az egyetemet ketten végezték el itt, egy polgári seborvosi és egy sebészmesteri diplomát szerezve. Előbbit Josephus Mungyak kapta 1818. szeptember 9-én, akinek apja, Nicolaus városi sebész volt Zágráb vármegyében.526 Szlavóniából és a Szerémségből két-két katolikus diák kereste fel Pestet, de mindannyian félbe is hagyták itteni tanulmányaikat. Stájerországból két diák iratkozott be a német nyelvű kurzus első évfolyamára, egy katolikus és egy zsidó, de mindketten elhagyták az egyetemet.527 Sziléziából két katolikus és egy izraelita, de ők is éppen csak „megismerkedtek” a pesti egyetemen folyó sebészeti oktatással. A Habsburg Birodalom egyéb tartományaiból érkező peregrinusok száma elhanyagolható. Krajnából egyedül Skoff Vincentius tanult ebben az évtizedben Pesten, tanulmányait sok peregrinus társához hasonlóan nem fejezte be (vagy nem itt fejezte be).528 Itáliából egy veronai és egy velencei diák fordult meg Pesten ekkoriban, de mindketten még beiratkozásuk félévében elmentek Pestről. A velencei Stehno Augustinus ráadásul másodéves volt. O szintén apja nyomdokain járva választotta a sebészet, atyja ugyanis ezredsebész volt - feltehetően ez is szerepet játszott a pesti egyetem megtalálásában.529 Az évfolyam elhagyása ellenére 1828-ban polgári seborvos lett Pesten.530 Távolabbi helyekről, a birodalmon túlról jött diákok is immatrikuláltak Pestre, ám ezek egyrészt egyedi esetnek számítanak, az adott területtel nem volt szorosabb kapcsolata Magyarországnak. Ezen hallgatók szerencsét próbáltak Pesten, és ennek megfelelően többségük rövid időn belül el is hagyta az orvosi kart. így a diákok között találunk egy görögkeleti makedóniait, Bekella Mitarust, aki 1822/3-ban iratkozott be, de még az 523 Richarz 1998. 7-10. 524SOTE Lt. 1/d 7. kötet 91-92., 282-283., SOTE Lt. 1/c 2. kötet 41. 525SOTE Lt. 1/d 6. kötet 91-92., 7. kötet 107-108., 298-299., 1/c 2. kötet 40-64. 526 SOTE Lt. 1/f 2. kötet 728. (96. ssz.) 527Az izraelita Salamon (vagy Sámuel) Saxel születési helye bizonytalan, néha Stájcrországot, néha Csehországot emlegetnek. SOTE Lt. 1/d 5. kötet 529-630.; 6. kötet 87-88., 220-221. 528 1817/8-ban volt elsőéves, 1818/9-1819/20 között másodéves, 1824/5-bcn többévi kihagyás után újból beiratkozott. SOTE Lt. 5. kötet 54-55., 116-117., 197-198., 275-276.; 7. kötet 143-144., 323-324. 529SOTE Lt. 1/d 5. kötet 543-544. 530SOTE Lt. 1/f 2. kötet 793. (322. ssz.)
