Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
V. Egyetemi scbészkcpz.cs Magyarországon (1770-1X48) 105 hallgatónak volt már az apja is sebész, tanulmányaikat azonban egyikük sem fejezte be Pesten.'1 Morvaországból szintén 54 diák tanult sebészetet Pesten, vallási megoszlásuk is a csehországiakéhoz hasonló: 13 katolikus és 41 zsidó. Tizenketten nagyobb városokból jöttek, így például Nikolsburgól (4 fő), Brnóból (2 fő) vagy Kremsierből (2 fő). Mintegy felük (25 fő) elhagyta a kurzust,517 518 59 ám 27 peregrinus le is diplomázott Pesten: hárman sebészmesterek, huszonhármán polgári seborvosok lettek. 1816-ban Ignác Konth mindkét diplomát megszerezte.5l<> II zsidóról tudjuk, hogy apjuk kereskedő volt, egy-egynek pedig aranyműves, mészáros, illetve szobrász. Mindössze kél olyan - egy katolikus és egy zsidó diákot találtunk, aki családi hivatásként választotta az orvosi kart, mivel apja is sebész volt már. Túl nagy elhivatottságról azonban nem tettek tanúbizonyságot, Antonius Mayer fél év után, Hermannus Hoffenreich pedig egy év után távozott Pestről.520 A galíciaik számára a reformkorban lesz igazán fontos peregrinációs célpont a pesti egyetem, de már ekkor a cseh- és morvaországiakhoz hasonló formájú és jelentőségű kapcsolatuk Pesttel. Huszonkilencen jöttek ekkor Magyarországra, kél katolikus és egy evangélikus kivételével mind izraeliták voltak. Tizenhatan azonban csak belekóstoltak a sebészetbe és félbe is hagyták azt. Feltételezhetően Pest vonzereje Lemberg és Bécs között lehetett, ahhoz azonban, hogy pontosan megállapíthassuk, milyen mértékben volt tranzitegyetem Pest, és milyen mértékben célpont, a galíciaiak peregrinációjának jóval összetettebb vizsgálata lenne szükséges. Ezen évtizedből mindössze egy olyan eset ismert, amikor egyéves lembergi előtanulmányok után jött Pestre tanulni egy diák, Jacobus Zander (Zauder). Itt megismételte az első évet, majd a második évfolyamra beiratkozott az 1824/5-ös tanév elején, aztán kimaradt, eltűnt. Feltehetően továbbállt és Bécs- ben fejezte be tanulmányait.521 522 Kilencen is befejezték a kurzust a második évfolyammal, ugyanennyien diplomáztak Pesten, polgári seborvosi képesítéssel. Családi hátterük hasonló volt a cseh- és morvaországiakéhoz. Hat zsidó diák apja kereskedő volt, egy-egy- nek pedig halász és kertész. Itt is kevés, összesen három szintén izraelita peregrinusnak már az apja is orvoslással foglalkozott. Az előbb említett Zander és egy másik diák szülője sebész, Leo Rosenbergé pedig orvosdoklor volt. Képesítést egyikük sem szerzett Pesten.52 A zsidók orvoslás iránti érdeklődésének okait és egyetemjárását vizsgáló Monika Richarz két korszakot különböztet meg: a 18. század első felében a kisebb fejedelmekkel kapcsolatban álló zsidók vívták ki az orvosdoktori cím megszerzésének jogát, amelyre elsősorban saját közösségükön belül volt szükségük (ti. minden közösségnek megvolt a maga orvosa). Mivel nem mindegyik orvosi karon engedélyezték zsidók beiratkozását, 517Abrahamus Rcttig 1824/5-ban volt elsőéves, később nem szerepel a classificatiós kötetekben. Bcrnardus Stern 1X19/20 és 1X23/4 között volt elsőéves, 1824/5-bcn másodéves, tehát feltehetően szerzett diplomát, csak nem itt. SOTIi U. 1/d 5. kötet 1X7-188., 265-266.; 6. kötet 91-92., 222-223.; 7. kötet 103-104., 294-295.; l/c 2. kötet 40-64. 518 A jelenség meglehetősen általános voltát jelzi, hogy egyikük, Gcrson Bellák 1823-ban beiratkozott az elsőéves németek közé, állítása szerint korábban Becsben tanult sebészetet, ám erről nem mutatott be semmilyen bizonyítványt: ha valóban tanult Bécsbcn, hamar elmeheteit a kedve tőle, mivel elsőévesnek iratkozott be Pesten amit egyébként szinten abbahagyott. SOTH Lt. l/c 2. kötet 40. 5l9SOTE Lt. 1/f 2. kötet 665. (1634. ssz.), 718. (35. ssz.) 52,1 Hogy esetleg máshol szereztek volna diplomát, nem ismert. SOTIi Lt. l/d 5. kötet 40-41.; 7. kötet 9596., 286-287. 521 SOTIi Lt. l/d 7. kötet 152-153., 332-332.; l/c 2. kötet 64-65. 522Leo Rosenberg 1818/9-1819/20-ban volt elsőéves a német nyelvű évfolyamon. SOTE Lt. l/d 5. kötet 40-41., 106-107., 185-186., 263-264.
