Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
104 V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770-1848) lási megoszlást tekintve 9 katolikus, 2 evangélikus, a többi református volt.50 * * 508 A fentebb is említett két evangélikus feltehetően erdélyi szász volt, a reformátusok és a katolikusok pedig - Ignatius Navarra kivételével - magyarok. Elsősorban Erdély nagyobb városaiból jöttek Pestre, így Marosvásárhelyről (4 fő), Kolozsvárról (3 fő), Fogarasból (3 fő), Gyulafehérvárról (1 fő). Közülük tizenhármán félbehagyták tanulmányaikat, kilencen viszont itt szereztek képesítést: hárman polgári seborvosit, hatan sebészmesterit. A kolozsvári Lostainer Antal mindkét fajta diplomát megszerezte.509 Szüleik foglalkozását csak hat esetben ismerjük. A kézdivásárhelyi Márfy Ignác apja gazdálkodó, két diák apja kézműves,510 háromnak pedig egészségügyi végzettségű volt, mégpedig kettő sebész és egy orvosdoktor. Babolcs György apja kamarai sebész volt.511 Antonius Fillenbaum apja, Josephus Temesvárról származott, majd Zalatnán praktizált, itt született fia is. Josephus Pesten diplomázott, 1788-ban lett orvosdoktor. Fia inkább apja nyomására választhatta a sebészeti tanfolyamot, ahova 1815/6-ban iratkozott be, de elhagyta azt, és feltehetően máshol sem szerzett ilyen diplomát, hiszen sem a pesti, sem a bécsi nyilvántartásokban nem szerepel.512 Csehországból 54 peregrinus fordult meg ebben az időszakban Pesten. Közülük mindössze 18 volt katolikus, egy konvertita,513 a többiek pedig zsidók. Többségük (36 fő) a húszas években iratkozott be Pestre, és kisebb cseh városokból jött ide, Prágából mindössze négyen, Karlsbadból és Königgrätzböl egy-egy diák származott. A csehországiak majdnem fele (22 fő) azonban abbahagyta tanulmányait, a második évfolyamig huszonhármán jutottak el, hárman a harmadik évet is itt végezték, például Isaacus Lustig.514 Összesen huszonketten diplomáztak Pesten, és a fentebb említett Lustig és Jacobus Schenck, Josephus Fischer kivételével csak polgári seborvosi diplomát szereztek itt.515 Tizenöt diák (zsidó) kereskedő családból származott,516 két katolikus peregrinus apja kézműves (takács és varga), a konvertitáé pedig kovács volt. Mindössze két zsidó 50SFarkas Dánielt a reformátusok köze soroltam, de egy alkalommal, 1823-ban - feltehetően tévedésből evangélikusként vezették be az anyakönyvbe. SOTE Lt. 1/c 2. kötet 42. 509Névváltozatok: Lohstcincr, Lostainer. 1818. október 15-én lett polgári sebész, 1817 szeptemberében pedig scbcszmcstcr. Érdekes, hogy a magasabb szintűnek számító sebészmesteri után még letette a polgári seborvosi diplomát is, feltehetően azért, mert külön szülészmesteri diplomát nem szerzett, a polgári seborvosi képesítéssel viszont szülészi felhatalmazást is kapott. SOTE Lt. 1/f 2. kötet 667. (1638. ssz.), 730. (99. ssz.) 5I(,A marosvásárhelyi Sámuel Hcrbct apja fazekasmester, a szintén onnan származó Lénát'd József (Lcnart, Lcnárd) pedig csizmadia. SOTE Lt. 1/d 4. kötet 258-259., 391-392., 1/c 2. kötet 28-39. 511 Fia, György, Kolozsvárott folytatott orvosi tanulmányokat 1822/3-tól két évig, majd 1823/4-bcn beiratkozott Pestre, itt nem szerzett képesítést, Kolozsvárról pedig nem ismertek a végzettek adatai ebből az időszakból. Testvére, János másodéves hallgató volt Kolozsvárott 1827/8-ban. SOTE Lt. 1/c 2. kötet 66. Varga, 2000. 145. és 163. 5l2SOTE Lt. l/d 4. kötet 100-101., 144-145., 1/f 1. kötet 19. (113. ssz.) 5l3Harmuttcr Venccslaus 1817/8-ban még izraelitaként, a következő évben már katolikusként szerepel a classificatiós kötetekben. SOTE Lt. l/d 4. kötet 321-322., 5. kötet 36-37., 102-103. 5l4Isaac (vagy Ignác) Lustig 1817/8-ban volt elsőéves, a rá következő két tanévben végezte cl a felsőbb évfolyamokat, és sebészmesteri diplomát is itt szerzett 1821 márciusában. SOTE Lt. l/d 4. kötet 321-322., 385386., 5. kötet 52-53., 116-117., 201-202., 1/f 2. kötet 671. (1649. ssz.) 5l5Jacobus Schenk (Schenck) 1815/6 és 1817/8 között járt a német nyelvű kurzus három évfolyamára, és 1819-ben és 1820-ban tette le a scbcszmcstcrséghcz szükséges szigorlatokat. SOTE Lt. l/d 4. kötet 110-111., 150-151., 220-221., 274-275.; 1/f 2. kötet 670. (1646. ssz.), 693. (1689.) 5l6Bcrnardus Gclbstcin apja halála után anyja folytatta a családi vállalkozást. SOTE Lt. l/d 5. kötet 35- 36. és 100-101.
