Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
100 V. Egyetemi sebeszkepzés Magyarországon (1770-1848) indítani. A tanszékvezetőnek heti öt órát kellett tartania. Az ötödéves orvostanhallgatóknak kötelező volt minimum egy félévet végighallgatniuk, míg a sebészek maguk dönt- hették el, hogy szükségük van-e az ilyen jellegű stúdiumokra. A szemészdiploma (Diploma Ophlhalmiatri) megszerzésének feltétele két félév végighallgatása és egy sikeres hályogműtét elvégzése volt, sebészek csak rendes tanulmányaik befejezése után próbálkozhattak a cím megszerzésével. A tanfolyamot anyanyelven vagy latinul kellett tartani. A rendelet megkívánta egy klinikai iskola (schola dinied) létesítését az egyetem kórházában, ahol elvileg egész évben fogadhatták a szembetegeket, valamint a felolvasásokat is itt tarthatták.490 Fabini sikeresen megkapta a támogatást az előbb említett szemészeti klinika (okulistisch-klinisches Institut) megszervezéséhez és annak műszerekkel való ellátásához. Asszisztense 1821. évi országos szemorvosi kinevezéséig Bugát Pál lett.491 A korszakban kötelező tankönyvek továbbra is a német nyelvű területek dominanciájáról tanúskodnak. Az államorvostanban az 1818/9-es tanévtől vezették be Bernt bécsi tanár két ilyen témájú művét (Handbuch der gerichtlichen Arzneikunde és Systematisches Handbuch der Staats-Arzneikunde, mindkettő használatos volt egészen az 1840-es évekig).492 Sebészetből használták Hunczovsky bécsi tanár még 1785/6-tól bevezetett tankönyvét (Chirurgische Operationen, egészen 1834/5-ig) és a göttingeni Arnemann kézikönyvét.493 Ezekhez a 1823/4-es tanévben két újabb kötet csatlakozott, a bécsi Franz Xaver von Rudtorffer és a pesti Eckstein Ferenc műve.494 Bonctanban nem találkozunk bécsi tankönyvekkel, a lipcsei Rosenmüller (Handbuch der Anatomie, 1811/2-1829/30) és a göttingeni Hempel (Anfangsgründe der Anatomie, 1830/1-1847/8) munkáit használták.495 A szemészetet szintén egy bécsi és egy pesti tanár munkájából tanulhatták a hallgatók.496 Szülészeten és állatorvostanon szintén a bécsiek dominanciája figyelhető meg. Előbbi tanszéken például a híres és modern Lucas Johann Boér professzor497 müve is tankönyv volt.498 A tankönyvek mellett több tanár saját kéziratai alapján oktatta a rábízott 490Linzbauer II/I1I. 530. (2084. ssz.) és Györy 1936. 352. 491 Győry 1936. 352. 492 Az első egészen az 1847/8-as tanévig, a második 1845/6-ig maradt érvényben. Ugyanakkor 1816/7-ig még használták Bcnc Ferenc két latin nyelvű munkáját is (Elementa politiae mecticae és Elementa medicináé Jorensis). Högyes 1896. 118-119. 493 Az Arncmann-félc System der Chirurgie az 1811/2-cs tanévtől az 1826/7-csig volt érvényben. Högyes 1896. 119-120. 494Franz Xavér von Rudtorffer (1760-1833): Armamentarium chirurgicum selectum és Eckstein Ferenc: Tabellarische Darstellung chirurgischer Instrumente, Binden und Maschinen. Az elsőt 1847/1848-ig használták, a másodikat 1844/5-ig. Hőgyes 1896. 120. 495 Högyes 1896. 117. 496Beer: Lehre von den Augenkrankheiten (viszonylag rövid ideig, 1818/9-1823/4 között volt kötelező), ezt követte Fabini János Tcofil: Doctrina de morbis oculorum című kötete (1824/5-től egészen 1847/8-ig használták a tankönyvet). Högyes 1896. 120. 497Bocr, Lucas Johann (1751-1835, eredetileg Boogcrs) a „német szülészet megalapítója”. 1771-ben költözött Würzburgból Bécsbc, ahol 1778-ban lett szülészmester. 1784-ben a város árvaházának sebésze lett. 1785-ban II. József tanácsára változtatta nevét Boogcrsről Bocrrc. 1785-1788 között tanulmányúton vett részt Hollandiában, Angliában, Franciaországban cs Itáliában. Hazatértekor II. József császári fősebésszé nevezte ki. 1789-től dolgozott az Allgemeines Krankenhausban. 1808-ban professzor lett, 1817-től pedig a bécsi egyetemen az elméleti szülészet oktatója. 498A Boör-félc Natürliche Geburtshilfe az 1823/4-cs tanévtől 1834/5-ig volt érvényben. A másik szülészeti tankönyv Horn: Lehrbuch der Geburtshilfe című munkája volt. Ebből az 1818/9-cs tanévtől egészen 1840/1 -ig oktattak. Az állatorvoslást Vcith bécsi tanár müvéből, a Handbuch der Veterinarkundébó\ tanították az 1819/20-as tanévtől kezdve tíz éven át. 1822/3-ig ezzel párhuzamosan használták még Tolnay Artis veterinariae compendiumát is. Högyes, 1896. 120-121.
