Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770-1848) 101 tantárgyat, így például Böhm Károly az állatorvostant (1817/8-1842/3), Gebhardt Ferenc a belgyógyászatot (1823/4-1833/4), Veleezky János a sebészetet (1812/3-1840/1) vagy Birly Ede a szülészetet (1824/5-1830/1).4<W A szűkös anyagi lehetőségek ellenére a tanárok próbálkoztak az új gyógyászati eredmények meghonosításával. Bene Ferenc például a himlőoltást propagálta, és ennek érdekében 1818-ban egy klinikai ambulatoriumot hozott létre, hogy ott minél több embert be tudjon oltani.499 500 Példáját követte Gebhardt Ferenc, aki 1824-ben Védhimlőoltó Intézetet hozott létre, amely állami támogatással, központi ollóinlézetként biztosította, hogy az ország bármely részén működő orvosnak térítésmentesen adhassanak oltóanyagot.501 Ugyancsak 1818-ban a klinikai épületben egy kénes gőzfürdő-készüléket hoztak létre a szegényebb betegek számára.502 Az orvosok körében gyorsan terjedő homeopátiát 1820-ban mind Bécsben, mind Pesten betiltották.503 A Habsburg Birodalomban a megszerzett diploma más tartományokban való elfogadását is folyamatosan szabályozták. 1816-ban a korábban Bajorországhoz tartozó tiroli részeken, bajor norma szerint dolgozó orvosoknak (provinciales Medici, Landärzte) és sebészeknek adtak praktizálási jogot.504 A magyarországi oktatás szempontjából ennél jelentősebb esemény történt 1823-ban, amikor a bécsi Josephinum többi oktatási intézménytől való függetlenségének elismerése mellett kimondták, hogy az itt szerzett orvos- és sebészdoktori diploma ugyanolyan érvénnyel bír, mint az egyetemeken kapott cím.505 5.3.2. Az átmeneti időszak sebészhallgatói Az 1815/6 és 1824/5-ös tanévek közötti időszak radikális változásokat hozott az egyetem életében. A sebészképzés iránti érdeklődés felélénkülését jelzik az évről évre nagyobb számban beiratkozó elsőéves hallgatók. A növekedési több tényező segítette elő. Részben a háborús időszak befejeződése, részben a könnyebben, rövidebb idő alatt megszerezhető polgári sebész- és szülész cím bevezetése, és végül, de nem utolsó sorban az 1819-es karlsbadi konferencia határozatai, ahol a „jövőbeni összeesküvéseket megakadályozandó” valójában az egyetemek fölölti nagyobb kontroll jegyében megtiltották a peregri nációt. Ennek következtében megélénkült a birodalmon belüli egyetemjárás, és a pesti egyetem is nagyobb jelentőségre tett szert a Habsburg Birodalmon belül, ahogy azt a hallgatói létszám növekedése és összetétele is mutatja. Ezen nézőpont alapján különösen az elsőéves beiratkozókai érdemes megfigyelni, hiszen egy-egy év, rövidebb időszak tendenciáit, az érdeklődés változását itt lehet igazán észrevenni. Míg a magyar nyelvű tanfolyam hallgatóinak létszáma az évek során „fontolva halad”, azaz csak kis mértékben emelkedik, addig a német nyelvű elsőévesek száma tíz év alatt négyszeresére nő, és 499 Hogy es 1896. 122. 50(,Győry 1936. 344-345. 501 Gyóry 1936. 363. S02Györy 1936. 345-346. 503Egészen pontosan Hahnemann müvet, az Orgcmont cs az ezzel kapcsolatos homeopátiás tanokat. Győry Tibor meglehetősen ellenszenvesen viseltetik a homeopátiás orvosok iránt cs megelégedéssel jegyzi meg. hogy 1848-ig mindössze egyetlen homeopata tanított az orvosi karon, mégpedig az állatorvostan tanára, Hoffner József (tanszékvezető: 1826-1841). Györy 1936. 347-348. <’114 1816. november 5. Linzbauer ll/lll. 504. (2026. ssz.) 505 1823. január 14. A rendeletben a Joscphinumot egyetemektől független, ám a császári hadsereg főorvosának irányítása alatt álló intézetként mutatják be. A Josephinum katonai jellegét jelzi, hogy vezetője lévén az Udvari Haditanács alá tratozott. Linzbauer lll/lll. 41. (2205. ssz.)
