Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai
XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI talmas bevezetés után megyék szerinti bontásban közli az egyes fürdőkre vonatkozó ismereteket. Az erdélyi orvosi vizek feltárásában és vizsgálatában jelentős érdemei voltak Mátyus Istvánnak. Megfigyeléseit java részt az Ó és Új Diaetetica vonatkozó fejezeteiben adta közre, de számos vizsgálati eredménye kéziratos formában maradt. Crantz nagyszabású összefoglaló munkájában 19 gyógyvíz anal izálójaként Mátyust tüntette fel. Spielmann József és Szőkefalvi-Nagy Zoltán 1968-ban hozták nyilvánosságra Mátyusnak egyik kéziratos írását a radnai ásványvizekről.201 A kézirat bizonyos részei értékes adatokat tartalmaznak Mátyus és Crantz kapcsolatára, de az erdélyi orvosi vizekről szóló önálló kiadványa meg nem valósu- lására, sőt a feltáró munka vontatottságára is kellő magyarázattal szolgál. Mátyus írásában utalás található, hogy egy erdélyi származású, akkor még tanulmányait végző diák - Bruz László, Hunyad megye későbbi orvosa - volt a közvetítő kettejük között: Crantz könyveket küldött Mátyusnak, aki viszont a vizsgálataival kapcsolatos feljegyzéseket és vízmintákat küldött Crantznak. „Amióta a gyógyítás ezen tudományának élek, mit sem mulasztottam el nyilvánosságra hozni, ami csak csekély erőmből tellett, hanem mivel úgy történt, hogy emberemlékezet óta én voltam ebben a körzetben az első orvos, hogy az embereket, akik egyébként is ínségesek, a kiadások terhével ... el ne riasszam... saját létfenntartásom eszközeire sem tekintettem, hanem úgyszólván valamennyiökön ingyen szoktam segíteni... így akaratom ellenére történt, hogy semmiképpen sem tudtam állni az ásványvízforrás alaposabb vizsgálatára tett ígéretemet... szerény feljegyzéseim ugyan őszinték, de oly nyersek és csonkák, hogy ha át nem nézi és ki nem egészíti azokat szakavatottabb ember, akinek több ideje és eszköze van az ilyenféle munkálatokra, aligha lennének a köz hasznára. ”202 A radnai ásványvízről szóló leírás közben is többször tesz említést arra, hogy bizonyos - valószínűleg fontos — vizsgálatot a megfelelő körülmények, segédeszközök, kémiai reagensek hiánya miatt nem tudott elvégezni. A radnai vizekkel kapcsolatos megfigyelések egy részét beépítette Mátyus a Diaetetica-ba, a radnai gyógyvizek igen alapos, mindenre kiterjedő analizálását pedig a század végén Nyúlás Ferenc végezte el.203 Bár a sok nagy kortárs némiképp homályba borította ilyen irányú munkásságát, nem feledkezhetünk meg Neustaedter Mihály (1736-1806) gyógyvizekhez fűződő munkáról. 1784.májusában ő foglalta el Chenot megüresedett helyét az erdélyi protomedikusi poszton. Ebben a minőségében - a gyógyvizek vizsgálatához szükséges gyakorlati ismeretek lépcsőfokaként — a patikák kötelező felülvizsgálata során alapos kémiai ismeretek birtokába jutott, a szakmai nyelvújítás terén is számos érdeme volt.204 A Siebenbürgische Quartalschrift 1793-as, valamint 1796-os évfolyamában három írása jelent meg, Borszék, Homoród és Kisszék forrásainak vizét elemezte.205 Nyúlás Ferenc (1758-1808), aki rövid ideig Erdély főorvosa is volt, 1800-ban jelentette meg Erdély orvosi vizeiről szóló háromkötetes munkáját. 206 A hatalmas munka kiadá201 SPIELMANN József - SZŐKEFALVI-NAGY Zoltán: A kémikus és balneológus Mátyus István és kora. In: Orvostörténeti Közlemények,45,(I968) 9-56.p. 202 SPIELMANN- SZŐKEFALVI NAGY: A kémikus .... i.m. 26.p. 203 SZŐKEFALVI - NAGY Zoltán: Magyarországi gyógyvízvizsgálatok a XVIII. században, in: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 25,(1962), 162-182.p. 204 SZŐKEFALVI-NAGY Zoltán: Az egyik legelső erdélyi vizelemző: Neustaedter Mihály (1736-1806). Eger, 1979. Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola füzetei. 739. 105-110.p. 205 NEUSTÄDTER, Michael: Ueber den Gebrauch des Borszékes Suerbrunnens un dessen heilsame Wirkung im Bluthusten. In. Siebenbürgische Quartalschrift, 1793, 179-193.p. NEUSTÄDTER, Michael: Ueber den Homoroder Sauerbrunnen nebst einige Vorsichtsregeln beim Gebrauch der Brunnencuren überhaupt. In: Siebenbürgische Quartalschrift, 1793, 332-341.p. 206 NYÚLÁS Ferenc: Az Erdély országi orvos vizeknek bontásáról közönségesen. Kolozsvár, Hochmeister 230
