Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai
XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI sához csak erkölcsi támogatást kapott, Bánffy György kormányzó bíztatását, a nyomtatás költségeit saját magának - ahogyan megfogalmazta: „ tulajdon orvosi oekonomiámnak súlyos csorbításávar - kellett előteremtenie. Ezt a gesztust a köz érdekében tette, de öntudatos, büszke válasznak is szánta Crantz korábbi kritikájára, aki - elismerve Magyarország gyógyvizek tekintetében rendkívüli gazdagságát - feltette a kritikus kérdést: ,,De vájjon ugyan mi lehet az oka, hogy Magyarországnak természetvizsgálói a magok tulajdon jovaikat megösmérni eddig oly keveset igyekeztek?...egésségemre nézve sokkal nagyobb haszonnal innám a ’ M. országiakat, mellyekhez valójában hozzá juthatnék, tsak válnának ösméretesek... ”207 A kutatások nem kívánt mértékű haladásának okát Nyúlás így fogalmazza meg nagy beleéléssel és láttató erővel: „ Valójában nem a tunyaság, se nem éppen a tudatlanság okozza nálunk ezt a ’ nevezetes hátramaradást. A ’ közöttünk uralkodó szegénség legfőképpen az, a ’ mi ezen tekéntetben előmenetelünköt gátolja. Vagyon nékünk íróasztalunk mellett ösmeretségünk a’ Bergmannokkal, Lavoisierekkel, Jaquinokkal... Közönséges költségnek kell ide járulni, külömben egy Külföldi Tudós se várjon töllünk mint természet Visgálóktól megelégító tudósítást. Egy szegény legény sem tarthatja kötelességének maga pusztulásával a ’ Hazát illyetén hátramaradásából felségéi lem."2m Néhány mondattal később érzékletesen leírja, hogy milyen érzelmeket, indulatokat és tettvágyat ébreszt a külföldi tanulmányút tapasztalata egy-egy magyar diákban: „A szegénység még nem egész oka hátramaradásunknak. Az elmés Ifjú, ki a' tudományoknak gyakorlása végett külföldre átázott mindjárt eszre veszi Hazánknak ezt a ’ képtelen fogyatkozását, mert könnyű a ’fejért a 'feketétől megkülönböztetni: könyez egy darabig szíve, de azonnal felébred benn a ’ haza- fiúi buzgóság és minden igyekezetét arra kezdi fordítani, hogy ennek a ’ hátramaradásnak kipótolásában valaha Hazájának jó szolgálatot tehessen. Mindenek előtt azt, a ’ mit néki honnyában a ’ nevelés megnem adhatott sok elmetörés és fáradság után megszerzi, magának költséget okoz, éjjet nappá teszen, nyelveket tanúi, lelkét tudományokkal felékesíti, ’s végtére egész tűzzel tér visza Hazájába, alig várván azt a ’ pillantatot, mellyben szorgalma- tosságának gyümöltsét a ’ Nemes Közönséggel megösmértesse, és a ’ Hazajavát építeni kezdje.”209 Hosszasan lehetne még a szépen megfogalmazott mondatokat idézni, amelyekből a sértett büszkeség mellett a tudomány szeretete és nem kevés társadalomkritika érződik.210 Újólag visszautal Crantz húszegynéhány évvel korábban összeállított munkájára, amelynek magyarországi és erdélyi orvosi vizekről szóló munkálataiba az akkor működő orvosok egy részét bevonta. Az azóta eltelt évek alatt a kutatások további kiadványok megjelenését eredményezték. Nyúlás ezek közül Barbenius József háromszéki vizekről írott,2" valamint Winterl Józsefnek a budai hévvizekről szóló írását212 emelte ki. A gyógyvizek felkutatását, megismerését azért is fontosnak tartotta Nyúlás, mert azok alkalmazása nem csak hasznos lehet, mert,, a velek való vaktában élés gyakran megtéríthetetlen veszéjt szokott fejünkre hozni. ”213 Márton, 1800. - valamint NYÚLÁS Ferenc: A Radna vidéki vasas vizeknek bontásáról. l-2.darab. Kolozsvár, Hchmeister Mártion, 1800. 207 A részlet Crantz: Gesundbmnnen... c. korábban már többször említett munkájából való, a fordítás Nyúlás Ferenctől származik, az orvosi vizekről szóló munkájának előszavából. XI-XlI.p. 208 NYÚLÁS Ferenc: Az Erdély országi orvos vizeknek bontásáról ... l.köt.XIl-XIII.p. 209 NYÚLÁS : i.m. . l.köt.XIV.p. 210 NyUias 1801-ben a Magyar Flírmondóban jelentette meg az írást „Haljuk miként panaszol báró Crantz a magyarokról” címmel”. Ebben, hasonlóképpen könyve bevezetőjéhez, önérzetesen a hazai tudósok védelmére kel. 211 BARBENIUS, Joseph Chemische Untersuchung einiger medizinischen Sauerbrunnen des Szekler Stuhls-Haromszek. Hermannstadt, 1792. 28 p. 212 WINTERL Joseph-Jacob: Analysis aquarum Budensium. Veterobudae et Viennae, 1781. 18 p. 213 NYÚLÁS: i.m. 1.köt. XVII.p. 231
