Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)

V. A magyarországi orvosképzés megszervezése

V. A MAGYARORSZÁGI ORVOSKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSE korszerű ismeretek birtokában. Utrechtben kapta meg diplomáját Weszprémi István /1756-ban/, Mátyus István! 1756-ban/, Perliczi János Dániel /1726-ban/, Diószegi István /1737-ben/, Domby Sámuel /1758-ban/, Pataki Sámuel /1758-ban/, Pétsi Péter /1758-ban/, Borosnyai Nagy Pál /1780-ban/, hogy csak a legismertebbeket említsük közülük. A felsorolásban utolsó helyre hagytuk a bécsi orvosi kart, amelynek működésére és lá­togatottságára a század utolsó harmadában rányomta bélyegét a nagyszombati orvosi kar létrehozása. Az intézkedések egyértelműen arra irányultak, hogy a bécsi egyetem látoga­tottsága ne csökkenjen. Elsősorban az ott szerzett diploma - természetesen - mindenütt tel­jes értékű volt, a század utolsó harmadában pedig a felekezeti megkülönböztetés is meg­szűnt, akkor már nem katolikus is kaphatott diplomát. Több olyan segélyalapot, alapítványt, ingyenes vagy kedvezményes kollégiumot hoztak létre, amely vonzóvá illetve elérhetővé tette a bécsi tanulmányokat. A 18. században szinte divatnak számított az a megoldás is, hogy a hazai előtanulmányok után 1-2 évet Bécsben tanultak, majd valamelyik egyéb kül­földi egyetemen tették le a végső vizsgákat. A statisztikai adatok tükrözik, hogy a saját ma­gyar, és a bécsi orvosi kar milyen „versenyben” állott egymással, egyértelműen bizonyítva a hazai orvos képző intézmény létrehozásának tényleges szükségét, a hallgatók számának emelkedő tendenciáját. 1770-1790 között a magyar karon (Nagyszombat, Buda majd Pest székhellyel) 136 fő, Bécsben 59 fő, egyéb külföldi karokon összesen 53 fő kapott diplomát. 1790-1815 között Pesten 273-an, Bécsben 139-en, egyéb európai karokon pedig összesen 16-an szereztek orvosi oklevelet.21 A bécsi orvosi kar van Swieten 1772-ben bekövetkezett halála után érezhetően hullámvölgybe került, ezzel összefüggésben feltűnően sokan (18 fő) átiratkoztak a nagyszombati egyetemre. Közéjük tartozott a kassai születésű Fuker Frigyes Jakab (1749-1805) is, aki doktoravató értekezésében22 kritikusan foglalt állást a bécsi vi­szonyokkal kapcsolatban.23 A bécsi orvosképzés problémáit tárta fel 1774-ben, az a névte­len szerzőtől származó beszámoló is, amely - hasonlóan Fuker bíráló szavaihoz - nagy visszhangot keltett bécsi tudományos körökben,24 az írás nyilvános terjesztését betiltották, sőt a szökésben lévő szerző (szerzők?) után kutatott a rendőrség. Az ügy érdekessége, hogy a Freymüthige Briefe ... utal Fuker disszertációjának a bécsi orvosképzésre vonatkozó ré­szeire.25 A nagyszombati orvosi kar létrehozását megelőzően a források több - az orvosi kar alapítására vonatkozó tervezetet említenek meg. Möller Károly Ottó 1727-ben dolgozott ki egyet, amelynek pontos tartalma azonban nem ismert, hasonlóan a Bácsmegyei Pál, Gömör-megye főorvosa által, 1730-ban készítetthez. Perliczi János Dániel (1705-1778) tervezete 1751-ből azonban magmaradt az utókor számára. 26 A többször átdolgozott irat 21 KAPRONCZAY Károly: Magyar medikusok a bécsi egyetemen (1770-1848). In: Orvosi Hetilap, 1980, 121. 40, 2467-2469.p. - GORTVAY György: Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy története, Bp., Akadémiai K, 1953. 115. 118.p. 174-176.p. 184-191 .p. SZÖGI László: Az évszázados universitas. Bp., Pro­fesszorok Háza, 2001. 167-174.p. 22 FUKER, Friedrich Jacob: Generali medicináé. Tymaviae, 1773. 23 DUKA ZÓLYOMI Norbert: A nagyszombati orvostudományi kar és történeti előzményei. In: Új Minde­nes Gyűjtemény. 4. Pozsony, Madách, 1985. 128-166.p. 24 Freymüthige Briefe an Herrn Grafen von V. über den gegenwärtigen Zustand der Gelehrsamkeit der Universität und der Schulen zu Wien. (Frankfurt und Leipzig, 1774.) A 8. 10. 11. és 12.levelet közli: NEUBURGER, Max: Das alte medizinische Wien in zeitgenössischen Schilderung. Wien und Leipzig, Perles Verl., 1921.3-14.p. - Neuburger szerint - utalva Weber: Literatur der deutschen Staatsgeschichte c. művére-a le­velek szerzői Johann Tobias Sattler, Johann Friedrich Mieg és Joahann Michael Offsprung voltak. 25 Az 1773. március 30-i keltezésű levelet ld. NEUBURGER: i.m. 9.p. 26 közli: LINZBAUER: Codex ... Tomus II. 270-277.p -valamint v.ö.: HERCZEGH Árpád: A Pázmány Pé­ter Tudományegyetem orvosi fakultásának 1751 -bői való tervezete. In. Orvosi Hetilap, 1930, 74, 6, 151-155.p. 69

Next

/
Thumbnails
Contents