Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
V. A magyarországi orvosképzés megszervezése
V. A MAGYARORSZÁGI ORVOSKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSE zetni. A diploma megszerzéséhez szükséges külföldi egyetemjárás ugyanis meglehetősen költséges volt és csak kevesek voltak olyan szerencsés helyzetben, hogy családi támogatással tudták a tanulás költségeit fedezni. Néhányan tanítással keresték meg a tandíjat, mások egy-egy gazdagabb úr vagy éppen szülővárosuk anyagi támogatását nyerték el, sokszor felekezeti alapon kaptak az adott külföldi egyetemen kedvezményt, támogatást, többen pedig egy-egy főúri sarj kíséretében jutottak el a vágyott egyetemre. Ismeretes, hogy az utrechti, a groningeni és a baseli egyetemen a magyar (és csakis a magyar) hallgatók beiratkozási díját elengedték. Az anyakönyvben több magyar neve mellett a következő bejegyzés olvasható: ’’Gratis inscriptus est, quia Hungarus”. Volt egy mód, ami enyhíthetett a probléma megoldásában, nevezetesen a stúdiumok idejének megrövidítése. Az akkori egyetemi szabályok szerint ugyanis nem volt a tanulmányi idő pontosan megszabva (Bécsben pl. csak az 1775-ös Störck-féle rendelkezés mondta ki a kötelező tanulmányi időtartamot). Ennek azonban az volt az alapfeltétele, hogy megfelelő színvonalú előzetes tanulmányokkal, alaptudással kellett rendelkezni. Előfordult, hogy az eredményes előtanulmányok után egy év alatt sikerült a diploma birtokába jutni. Ez a rövidített megoldás egyébként nem volt ismeretlen külföldön sem. Ebben az előkészítésben volt oroszlánrészük az orvosi magániskoláknak: a késmárki Fischer Dánielé (1695-1747) és a besztercebányai Möller Ottó Károlyé (1670-1747) volt a legismertebb. Viszonylag kevés adattal rendelkezünk a két iskola tényleges működéséről.2 Tudjuk, hogy mindkét helyen volt tandíj, de ezt a szegényebb sorsúak- nak elengedték. Möller tanítványai egy könyv alapján készültek fel, amelyet az ő előadásai nyomán állítottak össze, de sajnos nem maradt belőle példány, csak a címe ismeretes: Succincta morbus curandi methodus suis auditoribus in domesticis scholis dictata. Valószínű, hogy az elméleti tananyagot gyakorlati útmutatásokkal egészítették ki.3 Feltételezhető, hogy tanítványait elvitte magával a páciensei betegágyához is. Mivel saját gyógyszertára volt, a kémiai-gyógyszerismereti oktatás minden valószínűség szerint ott folyt. Möller magániskolájában, az Academia Molleriana-ban készült fel néhány később komoly karriert befutó orvos: Torkos Justus János, Perliczi János Dániel, Madai Dávid Sámuel, sőt az iskola vezetőjének fia is stb. Möller akadémiája után egyébként többnyire a hallei egyetemen folytatták tanulmányaikat. Möller segítőkészségére jellemző, hogy többeket anyagilag is támogatott, majd a diploma megszerzése után hazatérteket az álláshoz jutásban is jó tanácsokkal látta el, mellettük állt. Későbbi veje, Perliczi a következőképpen emlékezett meg erről egy Weszprémi Istvánhoz írott levélben: „Egész Hippocrates vala: mely is néha hár- mat-négyet az académiákrul visszajövő fiatal doctorokbul... maga házánál tartotta, appli- cálta, azokkal az országot és a vármegyéket provideálta vala. Azon idő alatt ... maga oeconomiájára sem gondolván, minden jövedelmit publicumra és deákokra fordította, ... minden esztendőben nem csak medicusokbul egyet-kettőt, de theologusokböl is hármat-né- gyet Halai Academiákban tartotta, költséggel secundálta, azután visszajövőket praecep- torságra, maga mellett való adjunctusságra, physicusságokra, rectorságokra, papságokra peromoveálta.. .”4 Fischer Dániel nem csak a szakmai tudást, de racionális gondolkodás2 Verzeichnis der von Herrn Dr. Johann von Torkos hinterlassenen medizinisch-chirurgischen Bücher. Pressburg, 1789. 3 SCHULTHEISZ: i.m. - DUKA ZÓLYOMI Norbert: A magyarországi orvostudományi fejlődés gócpontjai a nagyszombati orvostudományi kar megalapítása előtt. In: Orvostörténeti Közlemények, 75-76,(1975), 109-120.p. 4SZELESTE1N. László: Perliczi János Dániel (1705-1778). In. O.SZ.K. évkönyv 1978. Bp., O.SZ.K. 1980. 41 l.p. - DUKA ZÓLYOMI Norbert: Möller Károly Ottó. In. Orvosi Hetilap, 1977, iüL 22, 1298-1300.p. - SCHULTHEISZ Emil: Academia Molleriana, Möller Károly Ottó működése és iskolája. In: Orvosi Hetilap, 1970, 111. 10. 287-29l.p. 63