Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
IV. Felvilágosult abszolutista állammodell-elméletek, a kameralizmus Habsburg változata
IV. FELVILÁGOSULT ABSZOLUTISTA ÁLLAMMODELL-ELMÉLETEK nép számára. A physicus feladata továbbá a járványok elleni óvintézkedések megtétele, az élelmiszer-vizsgálatok foganatosítása, a környezetvédelem (a víz, a levegő, a lakóhely tisztaságának biztosítása, szemmel tartása) is. A valóságban mindezt a megyei főorvos végezte az 1752-es felségrendelet alapján, amely szerint diplomás orvosnak kellett ezen a poszton lenni. A kameralista elképzelésben komoly szerepe volt a népesedéspolitikának, mindezt megtaláljuk Justinál, Sonnenfelsnél, később pedig a magyar Huszty Zakariás Teofilná\ (1754-1803) is.19 Sonnenfels tervezetében ezért kapott megkülönböztetett fontosságot az anya- és gyermekvédelem, Következésképpen a színvonalasabb bábaképzést és a szakszerű ismeretekkel rendelkező bábák alkalmazását szorgalmazta az ország minden területére kiterjedően. Az 1769.december 11-i keltezésű udvari kamarai rendelkezés, amely a provinciák bábaügyét volt hivatva szabályozni, teljes egészében a sonnenfelsi koncepciónak felel meg. Ehhez kapcsolódik Sonnenfels terve a szülőotthonok, elhagyott és árva gyermekek menhelyeinek létesítésére, amellyel a gyermek-mortalitás további emelkedését kívánta megelőzni. Pontos elgondolása volt a szegénygondozást illetően is. Szemben az eddigi gyakorlattal, nem az egyházra és az egyéni jótékonykodásra hárította az elesettek ügyét, hanem az állami kötelezettségek egyikeként szólt róla. A szegényellátásban a humanitás és a hasznosság összefonódását látjuk a sonnenfelsi koncepcióban. Állami szegénypénztárak létrehozása által kell gondoskodni a teljesen munkaképtelenekről, akik pedig még alkalmasak bármiféle munkára, azok olyan menhelyre kerüljenek, amelyek mellett bizonyos - egészségügyi állapotuknak megfelelő - munkavégzést lehetővé tevő manufaktúra működik. Ezáltal, még ha csekély mértékben is, hozzá tudnak járulni ellátásuk költségeihez. A népesség adatai iránti érdeklődés nem csupán elméleti síkon foglalkoztatta Sonnen- felset, de hatásaképp később lélekszám-összeírások elrendelésére is ösztönözte a hatóságokat. Az első magyarországi összeírást 1764-ben rendelték el, ezt követte az 1768.november 21-i királynői rendelet ( Conscriptiones Animarum) az ország lakosságának szabályozott keretek közötti, pontosan előírt adatokat rögzítő, évenkénti demográfiai felmérésére. 1784-ig több kiegészítő és módosító intézkedés látott még napvilágot, amelyek a számbavétel adminisztratív kívánalmaira, a lebonyolítás módjára stb. vonatkoztak. Az éves nyilvántartásokat a Helytartótanács illetékesei elemezték, a halálozási és születési arány, valamint a betegségi statisztika alapján pedig felszólították a megyéket, a megyei fizikusokat, hogy a lakosság egészségi állapotát rögzítő további részletes jelentést készítsenek.20 Az élet elengedhetetlen feltétele a lakosság jó minőségű (nem romlott és nem hamisított), elegendő mennyiségű élelmiszerrel való ellátása. Éppen ezért Sonnenfels nem csak a termelők, de a piaci kereskedők ellenőrzésére is szigorú intézkedéseket irányzott elő.21 A kiragadott példák alapján leszögezhetjük, hogy ez az elgondolás nagyon is reális hatalmi politikát és államérdeket szolgált. Az Osztrák Birodalom közegészségügyének átfogó rendezése 1770-ben valósult meg. Létrejöttét több évtizedes munka előzte meg, a rendelkezés a korábbi rész-intézkedések és az addigi elképzelések összegzésének mondható, amelyek között az egyik leginkább figyelemre méltó Sonnenfelsé volt. Sonnenfels köz19 DUKA ZÓLYOMI Norbert: Huszty Zakariás Teofil a modem közegészségtan egyik megalapítója. In: Orvosi Hetilap, 1973..114. 10. 573-576.p. 20 ŐRI Péter: A demográfiai viselkedés mintái a 18.században. Budapest, KSH -Népességtudományi Kutatóintézet, 2003. 27-34, 39-57, 99-118.p. - DÁNYI Dezső: Magyarország népessége a I8.század harmadik harmadában. in: Magyarország történeti demográfiája (896-1995). Bp., K.S.H. 1997. 199-216.p. 21 Érdemes megjegyezni, hogy az erdélyi városok némelyikében (pl. Torda) a város vezetése már a 17. században alkalmazott „húslátókat”, akiknek a település mészárszékeit kellett ellenőrizni hasonló célból. 40
