Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
IV. Felvilágosult abszolutista állammodell-elméletek, a kameralizmus Habsburg változata
IV. FELVILÁGOSULT ABSZOLUTISTA ÁLLAMMODELL-ELMÉLETEK IV./l. Joseph von Sonnenfels (1733-1817) állammodellje, hatása az egészségügyre A tereziánus politika alapeszményeit és legfontosabb intézkedéseit tekintve igazodott az európai felvilágosult-abszolutista elképzelésekhez, különös újdonságokat nem mutatott fel sem eszméit, sem a gyakorlati megvalósítást illetően. Mária Terézia, sikereinek titka sok esetben abban keresendő, hogy rendkívül jó ösztönnel válogatta meg az államapparátus tagjait, ambiciózus és ötletgazdag szakembereket nyerve meg magának. Mindezt egy időskori levelében saját maga igy fogalmazta meg: ”Azt a kevés hírnevet, amelyet ezen a világon szereztem, bizalmasaim jó megválasztásának köszönhetem. Megvolt az a szerencsém, hogy érdemdús és igaz embereket találtam ... ”9 Munkatársaihoz hűségesen, következetesen ragaszkodott, döntéseiben tanácsaikra támaszkodott. Környezetében egyaránt megtaláljuk a régi és az új arisztokratákat, a külföldről ide telepedett polgári sarjakat egyaránt, szigorú feltétel volt azonban a szakértelem és az uralkodóhoz, a Birodalomhoz fűződő hűség. A jozefinista korszakot hasonló személyi politika jellemezte, hiszen//. József már társuralkodóként elsajátíthatta ezt a taktikus, mind az uralkodó, mind a köz szempontjai szerint hasznos szemléletet. A polgári származású közéleti személyek közé tartozott a fentiekben kiemelt holland Gerard van Swieten és a morvaországi születésű, zsidó értelmiségi családból származó Joseph von Sonnenfels is. Sonnenfels nagyapja még rabbi volt Berlinben, apja a héber nyelv professzoraként vált ismertté. Később a család áttelepedett a morvaországi Nikolsburgba. Az ifjú Joseph már Nikolsburgban született és az ottani piarista gimnáziumban tanult, amelynek szellemisége kulcsfontosságú lett nevelésében, későbbi munkásságában.10 1744-ben telepedtek át Bécs- be, ahol az apa a keleti nyelvek professzora lett az egyetemen. Mint a német ügyek referense, szolgálatai elismeréseként nemességet kapott Mária Teréziától, akkor vette fel a család a Sonnenfels nevet. Az ifjú Joseph anyagi nehézségek miatt nem tudott tanulni, beállt a seregbe. Öt éves szolgálata azonban több szempontból sem volt kárára: beutazta a Birodalmat, megismerte a közviszonyokat, nyelveket tanult. Elsősorban a német irodalmi nyelvnek lett a tudora. Nyelvtudásának a későbbiekben nagy hasznát vette, sőt ő volt az egyik fő szorgalmazója annak, hogy a német nyelvet hivatalossá tegyék a közéletben. A feljegyzések szerint II. József uralkodása idején Sonnenfels volt a császár „nyelvi lektora”, valamennyi rendeletet, okiratot ő nézett át stílus és nyelvhelyesség szempontjából. 1754-56 között jogot hallgatott a bécsi egyetemen. A jeles egyházjogász Paul Riegger és a természettudós Karl Anton Martini (1726-1800) kiváltképp hatása alá vonta. 1761-ben 9 NIEDERHAUSER Emil: Mária Terézia. Bp., Pannonica K., 2000. 73-74.p. 10 Annak ellenére, hogy ő már kereszténynek született, egész életében zsidóként kezelték a kortársak. Igen jól tudott héberül és még idős korában is a zsidó szokásokhoz értő szaktekintélyként ismerték el. Sosem tagadta származását és ilyen irányú ismereteit. Összekötő szerepet töltött be a keresztények és a zsidók között. Helyzete tragikumát mutatja, hogy a keresztények befogadták, elismerték tehetségét, tudását, a zsidók azonban hitehagyottként emlegették. Ld.:McCAGG, Wilhelm O.: Zsidóság a Habsburg Birodalomban 1670-1918. Bp., Cserépfalvi K., 1992. 27-28.p. 36 Joseph von Sonnenfels (1733-1817) portréja
