Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
IV. Felvilágosult abszolutista állammodell-elméletek, a kameralizmus Habsburg változata
IV. FELVILÁGOSULT ABSZOLUTISTA ÁLLAMMODELL-ELMÉLETEK ra megvalósítottak.3 Az 1725-ben, Poroszországban végrehajtott egészségügyi reform, majd annak 1762-es kiegészítései kétségtelenül követendő példaként álltak a Habsburg uralkodók előtt.4 A szervezeti reformok ideológiai alapját a merkantilizmus német változata, a kameralizmus szolgáltatta, amely a német államok abszolút monarchiáiban egyesítette a közigazgatás és a gazdaságpolitika központosítására irányuló elképzeléseket. A kamera- lizmusban kiemelt helyen szerepelt a népesedés kérdése: az államnak a zökkenőmentes működéshez minél több katonára, munkásra, adózó polgárra van szüksége. A német népesedéstudomány megalapozója a porosz király egyházi méltósága, Johann Peter Süssmilch (1707-1767), 1741-ben, Berlinben adta ki a Die göttliche Ordnung in der Veränderungen des menschlichen Geschlechts aus der Gehurt, Tod und Fortpflanzung desselben erwiesen... című művét, amelyben a népesség és az egészségügyi helyzet felmérését sürgeti statisztikai módszerek segítségével, mint az állami népesedéspolitika alapját. A kameralis- ta-modell megvalósítását segítette a policia, vagyis a rendészet (közigazgatás) tudománya, amelynek gyakorlatát egyetemi tárgyként oktatták. 1727-ben I. Frigyes Halléban és Franck- furt am Oder-ben tanszéket hozott létre a kameralista tudomány elsajátíttatására, a leendő porosz hivatalnokok képzésére.5 A kameralizmus Habsburg változatának elméletére hatással volt a korábban már említett Christian Wolff természetjogra alapozott társadalmi szerződés elgondolása,6 kidolgozásában pedig jelentős szerepe volt a bécsi Collegium Theresianum tanárának,7 Johannes Heinrich Gottlob von Justinak. (1702-1771 ),8 valamint Josef von Sonnenfelsnck, a bécsi egyetem sokoldalú professzorának. A kameralista szellemű egészségügyi ellátás megszervezése, az orvoslást és az orvosképzés területét érintő jelentős intézkedések kidolgozása és bevezetése két személy működésének kiemelését teszik szükségessé: az elméletet megalkotó Sonnenfelsét, valamint a gyakorló orvos, a kutató természettudós, az egyetemi oktató és a kultúrpolitikus sokoldalú tudását megtestesítő udvari orvos, Gerard van Swietenét. 3 ROSEN, Georg. Kameralismus ... - valamint ROSEN, Georg: Cameralism and the concept of medical police.In: From medical police to social medicine.New York, Science History Publ.,1974. 120-140.p. 4 Königliches Preußisches und Churflirstl. Bradenburgisches allgemeines und neugeschärftes Medicinal Edict und Verordnung auf Gr Königl. Majest. Allergnädigsten Befehl. Hrsg.: Obercollegio Medico. Berlin, 1725. 99 p. - RUST,: Johann Nepomuk: Die Medicinal-Verfassung Preussens, wie sie war und wie sie ist. Berlin, Enslin, 1838. 199 p. 5 FISCHER, Alfons: Geschichte des deutschen Gesundheitswesens. Bd. 2. Von den Anfängen der hygienischen Ortsbeschreibungen bis zur Gründung des Reichsgesunheitsamtes (Das 18.und 19. Jahrhundert). Reprographische Nachdruck der Ausgabe Berlin, 1933. - Hildesheim, Olms Verl., 1965. 20-152.p. 6 KÖPECZI Béla: A felvilágosult abszolutizmus ideológiája. In: Világosság, 1987, 28, 8-9, 502-514.p. 7 BAUMEISTER, Friedrich ChristiamVita fata et scripta Christiani Wolffi philosophii. Lipsiae et Vratis- laviae, Richter, 1739. 126 p. Facsimile. in.Christian Wolff Gesammelte Werke. 1. Abteilung. Biographie. Hildesheim, Olms Verl., 1980. WUTTKE, Heirich: Christian Wolffs eigene Lebensbeschreibung. Leipzig, Weidmann’s Buchhandlung, 1841. 207 p.Facsimile. U.o. - GOTTSCHED, Johann Christoph: Historische Lobschrift des Weiland hoch- und wohlgebomen Herrn Christians des H.R.R. Freyherrn von Wolff. Halle, Renger, 1755. 8 JUSTI, Johann Heinrich Gottlob von : Staatswissenschaft, oder systematische Abhandlung aller ökonomischen Kameralwissenschaften.... Wien, 1755. 35
