Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)

III. Magyarország a XVIII. század első felében

III. MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN

a szakirodalom magyar nyelvűvé tételére, figyelem a borbélyok, a bábák és a patikusok munkájára, stb. A közegészségügy szervezettségére irányuló első lépések is megtörténtek: Sopron megyében már 1710-től volt megyei főorvos Gensel János Ádám (1677-1720) személyében, Vas megyében pedig 1732-től Komáromi János (1692-1761),13 ezért az uralkodónő 1752-től tudatosan törekedett a megyei főorvosi intézmény előírások által szabályozott megvalósítására. A Helytartótanács megbízásából Torkos Justus János, Pozsony megye főorvosa 1745-ben összeállította az első hazai orvos-gyógyszerészi szabályzatot (Taxa pharmaceutica Posoniensis), amely pontosan megfogalmazta az orvosok, gyógyszerészek, bábák, furdősök teendőit, kötelességeit és díjazását.14 Csupán néhány központi szabályozást említsünk meg ebből az időből: 1743-ban rendezik a temetéssel kapcsolatos közegészség- ügyi tennivalókat, - 1752-ben a királynő leiratban elrendeli, hogy minden vármegye jól képzett orvost alkalmazzon, aki a megyeszékhelyen lakik és a szegényeket ingyen látja el, - 1753-ban utasítás jelenik meg a börtönök egészségügyének rendezésére, - 1754-ben országos rendelet tiltja meg a diplomával nem rendelkezőknek a gyógyító tevékenység gyakorlását (bebörtönzés terhe mellett),15 - 1755-ben adják ki a Planum regulationis in re sanitatis-t, amely körülhatárolja az orvosok, a sebészek, és a bábák tevékenységi területét,16 1755- ben jelenik meg a megszámlálhatalan járványügyi rendelkezések közül az egyik legjelentősebb: a tengeri kikötőkben kötelezően alkalmazandó megelőző intézkedésekről,17 1756- ban kimondják, hogy a sebészeknek sebészvizsgát kell tenniük, - 1758-ban rendelet születik a mágiát űzők és a méregkeverők üldözéséről, - 1766-től kiutasítják a diplomával nem rendelkező külföldi gyógyítókat az országból,18 stb. A század első felében hozott - a közegészségügynek csak egy-egy részterületére irányuló - intézkedések már némiképp iránytűként szolgáltak az első átfogó egészségügyi rendelkezés, a Generale Normativum in Re Sanitatis megalkotásához és 1770-es életbe léptetéséhez.

13 BHNCZE József: Vas megye első fizikusáról, In: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 35.(1965), 49-54.p,

14 Eredeti szövege: „Taxa pharmaceutica et chirurgica per M.D. Torkos elaborato, adnexis instructionibus pro : pharmacopoeis, chirurgis et balneatoribus, nec non obstetricibus. ln:.LINZBAUER: Codex ... Tom.II. 214-219.p. - HALMAI János: A Taxa Pharmaceutica Posoniensis (1745) instrukciói. In: Gyógyszerészet, 1957. l.sz. 29-3l.p.

15 LINZBAUER: Codex ...Tom.II. 289-290.p.

16 u.o.: 303-307.p.

17 LINZBAUER: Codex ... Tom. I. 683-716.p. (németül), valamint 737-761 .p. (olaszul).

18 UNBAUER: Codex ...Tom.II. 429.p.

33