Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
IV. Felvilágosult abszolutista állammodell-elméletek, a kameralizmus Habsburg változata
IV. Felvilágosult abszolutista állammodell-elméletek, a kameralizmus Habsburg változata A Habsburg Monarchia felvilágosodottnak mondott uralkodóinak - Mária Terézia majd II. József- az államról, az uralkodó és az alattvalók viszonyáról, az államgépezet működéséről kialakított elképzelése és a megvalósításhoz foganatosított intézkedések meghozatala szoros kapcsolatban volt a környező nyugati államok azon példájával, ami kiváltképp az egészségügy megszervezésére gyakorolt nagy befolyást. Angliában már a 17-18.század fordulójától fogva erősen érződött a közegészségügyi és szociális jellegű intézkedéseken a merkantilista szemlélet, Franciaországban hasonlóan kimutatható a merkantilizmus hatása már a forradalmat megelőző évtizedekben is.1 Német területen is hamarosan hallatta hangját az új szellemiségű intellektuális réteg, céljuk nem a hatalmi rendszer megváltoztatása volt, inkább az uralkodó körök felvilágosítására törekedtek és ezáltal próbáltak reformintézkedéseket sugallni a közművelődés és az egészségügy vonatkozásában, kísérletet téve a fejlettebb nyugati államokhoz való felzárkózásra. A Habsburgok számára - mint azt látni fogjuk - sok szempontból az elsődleges példakép Poroszország volt,2 ahol az egészségügy adminisztratív úton - az államigazgatás egységének fontos elemeként való szemlélettel - történő megreformálására már a 17.századtól kezdődően készítettek tervezeteket. Az elsőt Ludwig von Hörnigk (1600-1667) frankfurti orvos 1638-ban Politia medica címmel. A kuruzslók, kellő szakértelem és lelkiismeret nélkül gyógyítók tevékenységének bírálata után kijelentette, hogy a jól szervezett államban az alattvalók egészségéért az uralkodó a felelős, a lakosság egészségének védelme mindenek előtt a népesség számának gyarapodása miatt fontos. Ludwig van Seckendorff: Teutscher Fürsten Staat c. 1665-ben írott müvében a nép egészségének érdekében hozott rendelkezéseket mint az állam népességpolitikájának részét határozza meg. Johann Joachim Becher (1635-1682) orvos, alkimista 1672-ben megjelent Politische Discours ... c. munkájában szintén az egészségvédelem - felülről történő - megszervezésével foglalkozik. Öt kollégiumból álló közigazgatási rendszer létrehozását javasolja, amelyek közül az egyik /Collegium Vitale/ az alattvalók egészségével, annak védelmével foglalkozna. Gottfried Wilhelm Leibniz 1680-ban a Directiones ad rem medicam pertinentes c. munkájában állami ellenőrzés alá vont, szervezetté formált Collegium sanitatis létrehozását sürgette. Megoldandó feladatnak tartotta az orvosok állam által biztosított fizetését. Tervezetében a továbbiakban megtalálható csaknem mindaz (pl. az egészségüggyel kapcsolatba hozható mindenfajta történés statisztikai regisztrálása: időjárási események, járványok, születés, halálozás), amit mintegy száz évvel később a francia Királyi Orvostudományi Társaság javaslatá1 ROSEN, George: Wirtschafts- und Sozialpolitik in der Entwicklung des öffentlichen Gesundheitswesens. Ein Interpretionsversuch. In.: Sozialmedizin. Entwicklung und Selbstverständnis, Hrsg.: Erna Lesky. Darmstadt, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 1977. 26-61.p. /Wege der Forschung . Bd. CCLXXIII./ ROSEN, George: Merkantilismus und Gesungheitspolitik im französischen Denken des 18.Jahhunderts. 2 ROSEN, Georg: Kameralismus und der Begriff der medizinischen Polizei, u.o. 94-123.p.
