Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)

XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai

XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI

só-kabinétek, kölcsönkönyvtárak is beszereztek orvosi témájú, elsődlegesen a köznépnek szánt felvilágosító jellegű munkákat,234 az átlagos tanultságú, érdeklődő laikusok számára.

A valódi problémát éppen az iskolázatlan, várostól, orvostól távol élők jelentették. Az előző fejezetekben sorozatosan kiemeltük azokat a hivatkozásokat, amelyek nem csak a falvak tanulatlan átlag lakosairól, de az írástudatlan sebészről, bábáról is szólnak. A Mindenes Gyűjtemény 1789.decemberi számában hosszasan foglalkozott a lakosság tanításának könyvek segítségével történő megvalósításával, a probléma lehetséges orvoslásának módjával. „ ...a Nemzetségeket s azoknak boldogulásokat igazán szerető és előmozdítani kívánó Pap, Káplány és Prédikátor Urak, hogy a nevezetesebb Magyar Könyveket magoknak bé-szereznék és a hallgatóikkal köziének, ha mindjárt valami tsekély jutalomért is ... ”

A köznép okulására kibocsátott egészségügyi irodalom mégsem veszett kárba, legfeljebb közvetítő igénybevételét, segítségét kívánta meg a bennük foglaltak megismerése. A felvilágosodás szellemiségének hatása ily módon csak némi késéssel foglalta el helyét a legelhagyatottabb vidékiek hétköznapjaiban.

234 LÉCES Károly: A pesti magyar olvasó-kabinet megalapítása és könyvállománya. In: Magyar Könyvszemle, 1959. Ötödik folyam, 75.évf. 345-356.p. - FÜLÖP Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp., Akadémiai K, 1978. 58-60.p.

235