Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai
XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI eset a különlegesen magas nyomdai példányszámok közé tartozott), vagy az egészség megóvására népszerű tanácsokat tartalmazó könyvekre (pl. Komiéi: Szükségben segítő könyv c. müvének háromszori kiadása szintén elérhette a több százas példányszámot) vonatkozott. Számos korabeli kritika hangzott el, jelent meg az időszaki sajtóban, amely a lakosságnak szánt ismeretterjesztő - nem csupán egészségügyi jellegű - kiadványok árát tartotta túlzottan magasnak, folyamatosan ostorozva a könyvkereskedőket, hogy ne kizárólag az anyagi haszon lebegjen a szemük előtt.227 228 Végezetül nem lehet figyelmen kívül hagyni a - főként a falusi lakosság körében jellemző — nagyfokú analfabétizmust sem. A negatívumok után nézzük a biztatást adó, a szellemi gyarapodás igényére utaló tényeket. Az orvosok szakmai olvasottságát 1783-ban La Langue szinte természetesnek veszi, amikor ezt írja: „ ... az Orvos Doktorok az Authornak nembéli munkáját, mellyel vajha ékesítenék a ’ könyvtartó házakat, könnyen kezekhez nyerhetik. ” 228 A század folyamán már elterjedtelek mondható az un. tudós-könyvtárak létezése, mivel a természettudományokkal és orvoslással foglalkozók is igyekeztek a kutatásaikhoz, gyakorlati munkájukhoz fontos könyveket összegyűjteni. A könyvrevizori jelentések rendszeresen tartalmaztak olyan adatokat, amelyek egy-egy orvos, gyógyszerész nevére érkezett szállítmányra vonatkoztak. A magánkönyvtárak állománya átlagosan néhány tucat könyv lehetett, a kiemelkedő nagyságú könyvtárak kötetszáma is általában néhány százat jelentett. Maróthy György orvosi könyveket is tartalmazó gyűjteménye 237 tételt foglalt magába,229 Weszprémi István tetemesnek tartott könyvtára 650 kötetes volt, Kazzay Sámuel gyógyszerész egyéb régiségekre, numizmatikai ritkaságokra is kiterjesztett gyűjteménye mellett 5-600 kötetesre tartott könyvanyagot is összegyűjtött.230 Trnka Vencel egyetemi tanár ezer kötetre tehető könyvtárral rendelkezett.231 Az erdélyi Zágoni Gábor (7-1787) orvosdoktor kifejezetten természettudományos témájú könyveket gyűjtött, amelyek azután az enyedi Bethlen kollégium könyvtárába kerültek. Stipsics Ferdinánd Károly (1754-1820) híres könyvtárában - később a jeles „hungarica-gyűjtő, Jankovich Miklós tulajdonába került - számos orvosi és természettudományi munka kapott helyet.232 Könyvtárral rendelkeztek - állományukban jelentős arányú orvosi kiadvánnyal - a tanintézetek (mindenek előtt az 1777-től nyilvánosságot kapott Egyetemi Könyvtár, számottevő volt a természettudományok vonatkozásában a sárospataki és a debreceni kollégium könyvanyaga is), de értékelhető könyvjegyzék maradt egyéb gyógyászattal kapcsolatos intézmény hagyatékában is, pl. a kassai patika 1731-es könyvleltára 21 kötetet írt le: herbáriumokat, orvosi és gyógyszerészeti könyveket.233 Az ország szellemi életében fontos szerepet vállaló főurak ennél magasabb kötetszámú gyűjteményeiben is helyet kaptak az orvosi munkák: közismerten gazdag orvosi anyaggal rendelkezett a Ráday-gyűjtemény, a nagycenki Széchényi gyűjtemény, vagy a Teleki-Téka. Ezeknek a könyvtáraknak az ajtaja - a szokásokhoz híven - a környék értelmisége számára nyitva állt. A század utolsó harmadában, a nagyobb városokban egyre népszerűbbé váló olva227 KÓKAY György: Könyv, sajtó és irodalom a felvilágosodás korában. Bp., Akadémiai K., 1983. 171 .p. 228 LA LANGUE János: A magyarországi orvosi vizekről... Nagy-Károly, Károlyi, 1783. Elöljáró beszéd. 229 Intézményi és magángyűjtemények Magyarországon 1722-1750. Könyvjegyzékek bibliográfiája. Szeged, JATE, 1990. 47.p. 230 SZARVASI Margit: Magánkönyvtáraink a XVIII. században Bp., O.SZ.K. 1939. 91.p. 231 Catalogus librorum et actorum medicorum Wenceslai Trnka. M.D. Pestini, 1796. 55 p. 232 Hont megyéből a pesti katedrára. - Stipsics Ferdinánd Károly. In: KISS László -OZOGÁNY Ernő - LACZA Tihamér: A magyar tudomány évszázadai. II. Pozsony, ny.n.. 1996. 19-20.p. 233 Intézményi és magángyűjtemények... 19.p. 234
