Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai
XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI A munka jelentősége főképpen abban áll, hogy ez az első magyar nyelvű kémia tankönyv, ugyanakkor az első kémia szakkönyv is. Az első két kötetben mindazokat a vegyészeti analizáló vizsgálatokat mutatja be teljes részletességgel, amelyekkel az általa ismert erdélyi gyógyvizeket elemezte. A mű 10 év munkájának összefoglalása, Nyúlás ennek érdekében bejárta a Nagyszamos medrét és a vidék legfontosabb forrásait vizsgálat alá vonta. Az 1950-es évek közepén egy lelkes erdélyi magyar kutatókból álló kollektíva újból elemezte mindazokat a vizeket, amelyeket Nyúlás könyvében leírt és csupán azokban az esetekben jutottak eltérő végeredményre, amelyek a Nyúlás korában még nem ismert kémiai elemekkel hozhatók összefüggésbe.214 A harmadik kötet - legalább is az átlagolvasó számára - lényegesen könnyebb, olvasmányosabb, ebben a Radna környéki ásványvizek orvosi hasznosságáról szól. A népszerűsítő kézikönyvekre jellemző módon, a fürdőzésre és az ivókúrákra vonatkozó gyakorlati tanácsok mellett, Nyúlás is foglalkozik a vizek elszállításának szakszerű módjával. Szakmailag értékes meglátása, hogy a Radna vidékén gyakori golyvás megbetegedések okát az ivóvízben kereste.215 Mindenképpen említést kell tenni a munka orvos-nyelvészeti értékéről. Nyúlás az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság szorgos tagjához méltóan, úttörő jelentőségűt hozott létre ebből a szempontból is. „Egy járatlan utat járhatóvá tettem, .... Nemzetemnek ollyan munkával kedveskedtem, melly a maga nemében Magyar nyelven a ’ leg első’ - jelentette ki a bevezetőben. Való igaz, hogy a vegyészet magyar szaknyelve sem állt még rendelkezésére a kutatónak egy ilyen nagy lélegzetű, speciális témájú munka anyanyelvű tolmácsolására, ezért Nyúlás nagy érdeme - a hiányzó magyar szakkifejezések létrehozása mellett - a mű megértését elősegítő magyar-latin szótár összeállítása.216 További kutatásokra, a hibák kijavítására ösztönözte olvasóit: „ ... újjitás nélkül a ’ tudományokot mivelni, róllok ma írni a ’ Magyar nyelvben teljesen lehetetlen... Tudós Olvasó! A ’ hibák jobbítást várnak, a ’ többit követni nem szégyen.. ”217 A Balaton környékének értékes gyógyvizeivel is foglalkoztak a 18. században. Babo- csay József ül 760-1838) nagykanizsai orvos218 1795-ben, Sopronban, Szisz Klára nyomdája termékeként, adta ki Hévíz első ismertetését. Igaz csak neve kezdőbetűi szerepelnek a címlapon („D.B.J.”), Babocsay szerzőségéhez nem fér kétség. A 28 lap terjedelmű kis füzet219 egyértelműen a népszerűsítés céljait szolgálta, a szokáshoz híven némi balneológiái és hidroterápiái ismertetést is tartalmaz. Minden valószínűség szerint a fürdő tulajdonosának, Festetich Györgynek a felkérése írta Babocsay a kis hévízi kalauzt. A tiszta magyarsággal megfogalmazott fürdőismertetésből kiderül, hogy saját maga is meggyőződött a víz és a kúra eredményességében.220 Oesterreicher Manes József (1756-1832) személye azért is érdemel figyelmet, mert ő volt az első, magyar egyetemen diplomát szerzett, zsidó származású orvos. 1786-ban lett 214 SPIELMANN József - SOÓS Pál: Nyúlás Ferenc. In. Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei 5,(1957), 152-174-p. - SPIELMANN József- SOÓS Pál: Nyúlás Ferenc. Bukarest, Akadémiai K., 1955. 330 p. 215 NYÚLÁS: i.m. 3.köt. VIII-IX.p. 216 NYÚLÁS: i.m. l.köt. XXX-XXXX.p. 217 NYÚLÁS: i.m. l.köt. XXVI.p. 218 Szinnyei helytelenül nevezte Zala megye főorvosának, hiszen sosem töltötte be ezt a tisztet. 219 Boldog Zala vármegye! Keszthelyi Hév-vizedről méltán neveztetel így attól, a’ ki ezen rendeket írta dicséretedre. Sopron, Szisz Klára, 1795. 28 p., 220 CSEKEY József: Megemlékezés dr. Babocsay Józsefről, születésének 200.évfordulója alkalmából. In: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 20,(1961), 27-40.p.
