Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai
XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI zsef Komárom megye főorvosa (? - 1810) által végzett oltások tapasztalatait összegezte Huszty Zakariás a Lübeck Károly által szerkesztett Patriotisches Wocheblatt für Ungern142 c. folyóiratban, a kérdés fontosságára való tekintettel a lap szokásától eltérően nagyobb terjedelmet szentelve a részletes, sok statisztikai adatot is tartalmazó elemzésnek. A vakcináció hazai bevezetésében később komoly érdemeket szerző Bene Ferenc (1775-1858) 1800-ban adta ki Pesten a himlő ellen való védekezésről szóló munkáját.143 Két évvel később pedig magyarul, németül, latinul, szerb és román nyelven is közreadta Rövid oktatás a mentőhimlőnek eredetéről természetéről és béoltásáról címűt.144 145 Ezekben az években szinte egymással versengve fogtak hozzá a hazai orvosok a lakosság meggyőzéséhez és minél nagyobb számú oltásához. Természetesen ennek írásos, nyomtatásban megjelent bizonyítékát is nyilvánosságra hozták. Nagy Sámuel a komáromi nagy járvány idején először saját gyermekét oltotta be, hogy jó példát mutasson, majd igyekezett az egész megyében minél többeket meggyőzni az eljárás hasznosságáról. Ennek érdekében „ a komáromi nép megvilágosítására" adta ki Az oltalmazó himlőről című füzetet Komáromban, 1801-ben. A bevezetésben felajánlja, hogy ingyen ad oltóanyagot a kirurgusoknak, sőt „ ... a béoltásnak módjára is szívesen meg tanítom, s ha valamelly paraszt gyermeket fognak hozzám küldeni, azokat is örömmel bé fogom oltani ingyen, egy pénz jutalom nélkül... ” 145 Ezek után nagy átéléssel festi le mindazt a pusztítást, amit a himlő - vetekedve a pestis borzalmaival - végez a lakosság körében, miután tapasztalata szerint a megbetegedettek kilenctizedé halt meg. ,/l Himlő nem szükséges nyavalya" - nyugtatja meg olvasóit, hiszen az „ úgy nevezett Oltalmazó himlő ” -ahogyan az oltást nevezték - segítségével elkerülhető a betegség. Erre bizonyíték az a 300 egyén, akiket már beoltott és azóta egyikük sem lett beteg.146 Az oltás gyakorlati kivitelezéséről nem ad útmutatást, a kiadvány célja valószínűleg inkább az oltás szükségességéről való meggyőzés volt. Igen fontos nevelő és népszerűsítő feladatot vállalt az elsődlegesen nyelvészeti, bölcseleti, lapszerkesztői munkásságával hírnevet szerzett Decsy Sámuel (1742-1816) a Bécs- ben közreadott Magyar Kurír című lapjában. 1793-ban, amikor Decsy átvette a lap szerkesztését Szacsvay Sándortól, a „mesterséges himlőzés” első változata, a variolizálás gyakorlata volt ismert, ennek megfelelően az erről szóló híradások kaptak helyet a lapban. 1796-ban például arról tudósított, hogy Marosvásárhelyen bizonyos „ifjabb Mátyus doktor” néhány „elébb kelő házok lakóit” beoltotta.147 A Jenner-féle vakcinációról szóló első magyar nyelvű ismertetést is Decsy tette közzé lapjában 1800. szeptember 5-én. 1801 tavaszán már egy alaposabb ismertetést olvashatunk A tehén himlőről, amelyben az eljárás legfontosabb jellemzői, illetve előnyeiként a következőket sorolja fel: - nem terjed más helyre, nem „ragadós”, bármikor elvégezhető, a betegség sohasem komoly lefolyású, vagyis nincs oltási reakció. 148 Elsősorban a Bécshez közel fekvő, ezáltal az oltóanyaghoz is könnyebben hozzájutó területeken indult meg az oltás nagyobb mértékben, a következő számokban sorozatosan jelentek meg a hírek az oltásokat végző orvosok tevékenységéről: Hell Nepomuk János, Pellegrini József, a komáromi Nagy Sámuel, a pesti Bene Ferenc, Esztergomból Lenhossék Mihály, Miskolcról Ambrosy Sámuel orvos és Molnár György seborvos nevével 142 Patriotisches Wochenblatt für Ungern, 1804. No.6. 161-169.p. 143 BENE Ferenc: A’ himlő veszedelmei ellen való oktatás. Pest, Wiengand és Eggenberger, 1800. 109 p. 144 Pest, Trattner, 1802. 35 p. 145 NAGY Sámuel: i.m. 4.1. 146 NAGY Sámuel: i.m. 5-6.1. : 147 Magyar Kurír, 1796, 91.p. 148 Magyar Kurír, 1801. 8. sz. 125.p. 217
