Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai
XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI amúgyy tselekedjék, hanem elegendő szorgalmatossággal. ”92 Megfogalmazta az „inficiált” házak, és a betegekkel érintkezésben lévő — a kór nyilvánvaló jeleit még nem mutató - lakosok „tisztességes” megjelölését, a járvány terjedésének megakadályozására. O még nem mondja ki az elkülönítő karantén alkalmazásának szükségességét, csupán azt, hogy az ilyen egyének kerüljék a többiek társaságát. A járványban elhaltak temetésével kapcsolatos megjegyzései elsősorban a lelkész gondolatait tükrözik, majd több pontban foglalkozik az esetleges tetszhalál problémájával, mondván: „vigyáztassék, hogy elevenen senki el-ne temet- tessék”, ezért 36 óra eltelte előtt nem tanácsolja a temetést.92 93 94 95 Ez a várakozás azonban lehet, hogy a tetszhalál esetében helyes volt, ajárvány veszélyének fokozása miatt semmiképpen. Szintén külföldi nyomda terméke Friedrich Adolph Lampe (1683- 1727) brémai református teológus munkájának magyar nyelvű kiadása. A Gileadi balsamom, a ’ Dög halál ellen című munkát Bányai István teológus fordította le magyarra. Az ismételten felbukkanó járványok veszedelme volt az egyik indítéka a könyv lefordítására, hiszen „ tsak maga lába eleibe néző” állíthatja az ilyen kiadvány szükségtelenségét.94 A fordító figyelmét Sárkány Dávid, a pataki „Oskolának egyik érdemes tanítója ” hívta fel erre a munkára, de a megvalósítás és a kinyomtatás már — Szatmári szavaival — „ Édes Hazámból tudományok kedvéért való ki-bújdosásom és Frisiának Franekerai Hires neves Akadémiájában való mulatozásom ” idején valósult meg.95 A lelkészi gyógyító irodalom jellegzetes példája, amelyben a vallásos elemek mellett a gyógynövényekből összeállított szerek receptjei és alkalmazásuk áll a középpontban. Gömöri Dávid (1708-1795) az 1739-40-es járvány idején kiadott művében hasznos öngyógyító tanácsokat fogalmazott meg.96 97 A kötet több szempontból túlmutat az akkori, átlagosnak mondható pestisirodalom színvonalán. Arra a következtetésre jutott, hogy a fertőző betegségekre fogékonyabb az a személy, aki egészségtelen életmódot folytat, egészségre ártalmas körülmények között él. Ezért munkájának csaknem a felét az általános életmódbeli rendszabályoknak szentelte, 58 pontban foglalta össze az egészségtan legfontosabb problémáit a klasszikus dietétika szempontjai szerint (levegő, táplálkozás, testmozgás, pihenés stb.). Miután közhasznú tanácsadásról volt szó, maga a szerző is fontosnak tartotta a megírás nyelvezetét: „ ... nem annyira az ékessen szólásra, mint a’ matériához alkalmaztatott értelmes ’s meghatározó szókra tekintettem..."91 A járványok megállításában nagy hangsúlyt helyezett a „Politziai Magistrátus oltalmazásának” érvényre juttatására, továbbá „parantsolat által ... meg-akadályoztatni” a „veszedelemnek rettenetes gőzölgő matériáját”98 A hazai egészségügyi állapotokat és az orvoslást így jellemzi: „... édes Hazánkban némellyek közt nem-tsak az orvosság, hanem az Orvosló- is annyira betsültetik egésséges állapottyokban, mint az okoskodás nélkül mérget nyújtandó Varázsló-Asszony, .... Mivelhogy szegény Magyar nyelvünkön értelmes okoskodásbul származott Orvosi-Tudomány nem találkozik, ... különbséget az Empyrica és rationabilis Curában nem tudván, minden nyavalyának okát a ’ szelekben és epében, nagy pompás discursusokkal oktalan 92 U.o. 95 ,p. 93 U.o. 96.p. 94 LAMPE, Fridrik Adolf: Gileadi balsamom... ford.: Szatmári István Franekeraban, 1741. 169 p.. 95 U.o. Előszó. 96 GÖMÖRI Dávid: A pestisről való orvosi tanátslás, a’ mellyben Miképpen ki-ki. Okos értelmének, és az Orvosi Tudomány fundamentomának út-mutatása-szerint, Magának, mind az egészséges Testnek meg-óltal- mazásában, mind pedig az Dögletes-Nyavalyában, önnön maga Orvosa lehet... Győrben, Streibig János Gergely ... könyvnyomtató által, 1739.108 p. 97 Bevezetés a „Kegyes Olvasóhoz” 3. sztl.l. 98 GÖMÖRI: i.m.: 25.p. 206
