Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai
XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI Doctoroknak, persuasiójokbúl, híjában keresdegélik. ”‘n Nem csupán az egészség megőrzésére, az élet meghosszabbítására, de a pestis gyógyítására is különböző étrendi tanácsokat ad - természetesen a házilag könnyen elkészíthető gyógyszerek mellett -, sőt a hasznos utasítások között helyet kapott a „bé-zárolt inficiált házban” lévő betegek mindenre kiterjedő figyelmű, gondos ápolása is.99 100 Perliczi Dániel 1740-ben fordította le Möller Károly Ottó, még 1710-ben írott, előző évben pedig németül megjelent munkáját.101 A szükséges kiegészítésekkel és „megjobbítá- sokkal ” ellátott kiadást,102 a harminc évvel korábbi írás „leporolásáf ’ azért látta indokoltnak a fordító, mert : „Rövid ugyan a’ munka, de olly fontos, és egyszer 's mind világos, hogy más bőv és hoszas , hasonló materiárúi Írott könyvek és Tracták között, méltó elő tételt és becsületet érdemel. ”103 104 A magyar nyelvű kiadásra azért volt szükség, mert a német „nyelvnek nem értése ” miatt sokan nem jutottak hozzá a hasznos ismeretekhez, valamint mindazon fontos kiegészítés okán, amely a magyar klímára, a magyarok „természetire" és a „rend-tartásokra” vonatkozik. Bár az orvostól távol megbetegedettek gyógyulását kívánta mind a szerző, mind a fordító segíteni, mégis előfordulnak olyan esetek, amikor „jobban esik, ha egy jelen lévő okos Orvosra bizattatik” a beteg. Ebben a munkában is felbukkan a lakosság félelmének és bizalmatlanságának problémája a hatóságokkal és az orvosokkal szemben. Perliczi elmondta, hogy a Vármegye által ingyen szétosztott megelőző szereket nem akarták bevenni az emberek, ezért úgy gondolja, hogy észrevétlenül kell ételükbe-ita- lukba belekeverni azokat: „... gondolnám leg-tanátsosabbnak lenni, kortsmák által ö nékiek az orvosságokat mint egy isméretlenül bé-adatni... ”m A hazai szerző által kiadott pestisirodalom történetében fontos dátum az 1755-ös esztendő, ugyanis ekkor jelent meg Londonban Weszprémi István könyve, amelyben a pestis elleni oltás lehetőségét taglalja.105 A munka gondolatfelvetése a kortárs orvosi irodalomban - és természetesen gyakorlatban - a betegség megelőzésének újfajta megközelítését jelentette, a himlő elleni védekezés már régebb óta ismert és alkalmazott módszere - a variolisatio - alapján indult el. A Tentamen ... érdemi méltatása kapcsán mindenképpen ki kell térnünk a szerző, Weszprémi István munkásságának, életének nagy vonalakban való bemutatására, hiszen — az előző fejezetek bizonyítják hogy szinte nem volt a 18. századi Magyarország szellemi életében olyan megmozdulás, tudományos társaság, folyóirat, egyéb kiadvány, ahol Weszprémi alakja ne bukkant volna fel. Életútja jellegzetesen példázza a 18. századi magyar értelmiség pályájának alakulását, küzdelmeivel, sikereivel, a történelmi események által szőtt tragikummal egyetemben. 1723. augusztus 13-án született Veszprémben, ifjabb Csanády Istvánként. Nevét később szülővárosa iránti tiszteletből változtatta Veszprémire, 1741-től - debreceni kollégistaként - kezdte nevét W-vel írni. Tanulmányait a pápai református kollégiumban kezdte 1732-ben, majd 1739-ben a soproni evangélikus iskolában folytatta, ahol az alapvető isme99 GÖMÖRI: i.m.: 37-38.p. 100 GÖMÖRI: i.m.: 106-107.p. 101 MÖLLER, Caroli Ottonis: Consilium medicum, wie man sich vor der Pest und ansteckenden Krankheiten und Seuchen praeservieren soll ... Hrsg.: von J.J. Torkos. Pressburg, 1739. 46 1. 102 MÖLLER, Caroli Ottonis: Consilium medicum, Az az: orvosi oktatás, Miképpen kellessék e’ mostani pestisses És egyébb mérges nyavalyáknak bé-rohanássokban Isten segítsége által önzésképpen az embernek magárul gondot viselni, és micsoda eszközök által lehessen kinek kinek magát, azoknak el-ragadásában orvosoltat- ni. Budán, Veronica Nottensteinin, 1740. 48 1. . 10:1 I.m. a „Kegyes olvasó" kezdetű bevezetés. 104 I.m. 16.p. lábjegyzete 105 WESZPREMI, Stephano: Tentamen de inoculanda peste. Londini, Joannis Tuach, 1755. 30 p. 207