Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai
XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI ványról van szó, ugyanis Lübeck bevonta a felvidéki orvoskollégákat, akik - szokás szerint - általában csupán nevük monogramjával jelölték szerzőségüket. Sok közlemény származik Huszthy Zakariás Teofiltól (leginkább a felvidéki járványos betegségekről), de megtalálható Fuker Frigyes Jakab néhány rövid - iparral és ökológiával foglalkozó - írása is. Daka Zólyomi azonosította a méhészettel és mézkereskedelemmel foglalkozó írás szerzőjét Marikovszky Mártont, Rozsnyó városi orvosát.59 Seth János Komárom megye főorvosa a többi közleményhez képest szokatlanul nagy terjedelmű cikkben számolt be a Komárom megyében végzett himlőoltások tapasztalatairól.60 A szerkesztő is számos egészségügyi témában nyilvánította ki véleményét (pl. a gyógyvizek hasznáról és az egyszerű, házilag előállítható gyógyszerekkel kapcsolatban, hiszen gyógyszerész apja mellett, a több éves pati- kussegédi munka során számtalan ilyen receptet megtanult), az igen sok rövid lélegzetű, iparral, mezőgazdasággal és helyismerettel foglalkozó közleménye mellett. Természetesen közkézen forogtak kevéssé színvonalas kiadványok is, amelyeknek - bár a nép körében rendkívüli népszerűségre tettek szert - valós értékük vitatható volt. A meglehetősen vegyes tartalmú (mezőgazdaság, háztartás, hétköznapi ügyek intézése stb.) Szükségben segítő könyv egészségügyi tanácsokat tartalmazó fejezetéről is ezt mondhatjuk el. A kiadvány alapjául szolgáló munkát - Rudolf Becker művét61 - Komiéi János református lelkész (1756-1802) fordította le németből. Jelentősége mindenek előtt a magyar nyelvűségben kereshető, ami annál különösebb hangsúlyt nyert, mivel a kiadó sem volt magyar származású, Stáhel József „Bétsi pesti Könyv-áros” személyében. A kiadó Kedves Haza! megszólítással kezdődő ajánlásában nem csak a könyv hasznára hívja fel a figyelmet, hanem arra a tényre is, hogy idegen származása ellenére a magyar hazát akarja szolgálni munkájával. A könyv szerzője és fordítója könnyed stílusban, tanulságos széphistóriák segítségével igazította el az olvasót a mindennapi életben. „Ebből az egész könyvből látni való, hogy ez tsak a parasztoknak íródott. ... áldott szándék, ’s meg betsülhetetlen igyekezet! Azt a ’ részét gyámolítani az Országnak, a ’ melly leg gyámoltalanabb: hogy így, az egész Ország annál erősebbé, ’s virágzóbbá légyen...” fogalmazta meg a fordító a bevezetésben a kiadvány célját.62 A lakosság szellemi nevelésének egyéb vonatkozásaira is utalt: „ A ’ mikben a község leginkább szokott tévelyegni, azokban kívánja ötét ez a ’ könyv jó útra vezetni: minémü az Orvosokról való roszszul ítélés, a ’ boszorkányokról, lidértzekről, halottak’ haza járásáról, pénz ásásáról, ... tátosokról. ’s más számtalan effélékről való babonás gondolatok,”63 A kiadványt miniatűr, szép mívű képecskék tették még vonzóbbá. Szintén Komiéi fordításának tartják a Néma orvos, az-az együgyű és hasznos házi könyvetske címűt, amely többször is megjelent64 az „ orvosok nélkül szűkölködő Betegeskedőknek segedelmekre”, betegségek szerinti csoportosításban tartalmazva a tanácsokat. Felvinczi György rendkívül közkedvelt munkájának első kiadása még 1694-ben jelent meg, de a téma iránti érdeklődés arra sarkalta a kolozsvári Akadémiai nyomdát, hogy ismét 59 DUKA ZÓLYOMI Norbert. Der Weg Johann Jakob Fukers, Arztes der Aufklärungszeit vom medizinischen Glauben zum medizinischen Nihilismus. In: Acta Congressus Intenationalis XXIV. Históriáé Artis Medicináé. Tom I. Budapest, Museum, Bibliotheca et Archívum Históriáé Artis Medicináé de I.Ph. Semmelweis nominata, 1976. 397-401.p. /A szerző ebben a közleményében tévesen adja meg Fuker keresztnevét Johann Jakob-ként, helyesen Frigyes Jakab/ 60 SETH, Johann : Kurze Uebersicht der Schafpockenimpfung im Komomer Komitat, im Jahre 1803. In: Patriotisches Wocheblatt für Ungern, 1804. No. 6. (Februar 8.) 163-184.p. 61 BECKER, Rudolph Zacharias: Noth und Hülfsbüchlein címmel. 62 KÖMLEI János: Szükségben segítő könyv. Német nyelvből magyarra fordítva és Magyar Országhoz alkalmaztatva. Pesten, Stáhel és Kilián, 1790. Bevezetés. VII.p. 63 U.o. XI.p. 64 Szeged, 1799. - majd Poson, Länderer, 1805. 196
