Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai
XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI véleménye, hogy a „gügyögés” rossz szokása helyett „ midőn szólni tanulnak, a ’ szókat értelmesen kell előttük kimondani és tisztán kell a'száj okba adni ...” A magyar nyelvű könyvet elküldte van Swietennek, aki így vélekedett róla: „Ennek a munkácskának haszna megérdemli, hogy közkinccsé váljon”. Csapó József egy évtizeddel később a Kis gyermekek isputálja c.13 gyermekgyógyászati művében szintén a „természet helyes reguláit” említi követendő példaként. Mintegy száz betegséget írt le, azok külső jeleit (szimptómáit), a gyógyítás lehetséges módját. Saját tapasztalatait és tudását összegezte a könyvben, mivel a bevezetőben azt állítja, hogy „ a ’ kis gyermekek nyavalyáiról magyar nyelven írott könyvet soha nem láttam, sőt más nyelveken-is illy formán írottat se olvastamÉrdekes, hogy a két debreceni - mármint Csapó és Weszprémi - nem tudott egymás munkájáról. Fontos szempont volt számára, hogy ne elérhetetlen, a falusi szegények által megfizethetetlen medicinákat javasoljon, hanem „könnyen fel-található és el-készíthető hasznos házi orvosságok?’ leírását találja meg könyvében a rászoruló. A kötet végén útmutatást ad az újszülöttel való bánásmódról, a szoptatásról, az elválasztásról. A „hasznos regulák” a gyermekek nevelésére és testi higiénéjére egyaránt vonatkoznak, bár ez utóbbi témakör néhány tanácsával a későbbi korok embere nem mindig tud egyetérteni. Érdemes megjegyezni, hogy ugyanebben az évben - 1771 - Kolozsvárott jelent meg a mintegy nyolcvan évvel korábban megjelent Lock munka14 magyarul a gyermekek neveléséről, Boros-Jenői gróf Székely Adám „kamerárius” fordításában, aki a kiadvány címlapján a „B.J.G.SZ.Á” monogram mögé rejtezik.15 A fordító szerint hasonló indokból magyarította a könyvet, mint ami Lock-ot a megírásra ösztönözte, vagyis barátja gyermekeinek neveléséhez kívánt tanácsokkal szolgálni. Nagyobb részletességgel nem kívánunk foglalkozni a művel, csupán az egészségről szóló első fejezet alapkoncepciójára utalnánk, amely elsődlegesen az egészség megóvásának fontosságára hívja fel a figyelmet, mégpedig az „edzés” szerepére, a szülői szigor érvényesítésére a mérsékletes táplálkozás, a zord időjáráshoz, kevéssé fűtött helységekhez, állandó testmozgáshoz való életvitelszerü hozzászoktatásban. Ezek a gondolatok egyértelműen összecsengenek Weszprémi előzőekben ismertetett nevelési tanácsaival. A század végén Domby Sámuel a svéd király háziorvosának, Nils Rosen von Rosen- steinnek (1706-1773) a gyermekgyógyászatát adta ki magyar nyelven.16 A gyermekorvostan első európai képviselője volt Rosen, aki az orvoslást Boerhaave tanítványként sajátított el. Nevezett gyermekorvostani művét eredetileg svéd kalendáriumokban, fejezetenként jeCsapó József (1734-1799) portréja 13 CSAPÓ József: Kis gyermekek isputálja. Nagy-Károlyban, Pap István typ., 1771. 119 p14 LOCKE, J.: Some Thoughts concerning Education. 1693. 15 A gyermekek neveléséről, Mellyet LOCK János, Egy Ágliai nagy Tudományéi Philosophus, és Orvos Doktor Ángliai Nyelven írt, a’ Londinumi Királyi Tudósok’ Társaságából való COSTE nevű tudós Frantzia, Frantzia Nyelven adott-ki, Most pedig, Nemzetéhez és Hazájához való szeretetéből Frantzia Nyelvből Magyarra fordított B.J.G.SZ.A. MDCCLXIX Esztendőben. Kolosváratt, Reform. Coll. Betűivel, 1771. 16 ROSEN, Nils, Rosensteini : Orvosi tanítás a’ gyermekek nyavalyáiknak meg-esmérésekről, és Orvoslásokról. Ford.: DOMBY Sámuel ... Pest, Länderer Mihály, 1794. 186
