Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai
XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI által meg-tartani..Remélte, hogy a „Bábáinknak együgyüségekhez és tehetségekhez alkalmaztatott” könyvével segítséget tud nyújtani. Ő maga a szülészetet a híres berlini Charitében, 1751-ben alapított bábaképzőben, Friedrich Johann Meckel tanítványaként sajátította el. Mielőtt a könyv megírásához hozzáfogott, szorgalmasan bejárta a vármegyét, maga elé hivatta a bábákat és kérdéseket adott fel nekik, de „ ... közülük ... vajmi kevesen talál- tattanak, akika ... kérdésekre kívánságom szerint felelhettek volna: mindnyájan a tudatlanság örvényébe bé-merültek... ”6-jellemezte az állapotokat Domby. A szerzett tapasztalatok alapján tehát tisztában volt avval, hogy nehéz feladat lesz azokat megtanítani a mesterségre „kik ezt a Tudományt annak rende szerint soha sem tanulták: kik tsak azt tudják, amit magoknál régibb tudatlan Bábáktól láttának, s hallot- tanak: kik, többnyire azért adják magokat ezen hivatalra, hogy vagy szegények, vagy öregek, másképpen nehezen élhetnek, nem mintha másoknál okosabbak, tudósabbak, mesterségeknek folytatására alkalmato- sabbak volnának."- írta a bevezetőben. „Ezen Bába-könyvetskét ... minden Bábák, ennek utána megszerezzenek, olvassanak, tanullyanak, az olvasáshoz nem tudók, mások által belölle taníttassanak, ha előszóllittatnak a’ meg-vis'gálásra, avagy tsak, a’ legszükségesebb Kérdésekre jól felelni tudjanak, úgy gyakorollyák, a ’ Lakosoknak nem károkkal, hanem nagy hasznokkal, ezt a ’ szükséges Mesterséget." Vallotta, hogy a bábahivatás olyan viselkedést és etikát kíván meg, amelyeknek a mesterség gyakorlójának egész életét át kell hatnia, ezért az alapvető normákat az oktatásban is tudatosítani kell. Szeli Károly 1777-ben nyomtattatta ki Bécsben, Schultz nyomdájában Johann Steidele - a szülészet bécsi előadója - munkájának fordítását Magyar bábamesterség címmel. A beteges, gyenge fizikumú Szeli - könyvét gyógyítójának, Störck Antalnak ajánlotta - saját bevallása szerint nagy örömét lelte a fordításban, az előszóban szinte költői megfogalmazással fejezi ki nosztalgiáját szülőföldje, Erdély után, „ahol még a Napnak is gyönyörűségesebb s kedvesebb kelete láttatik. ” Az előszóban utal a hazai bábaképzés új (az egyetemen helyet kapott) lehetőségére, így „nem panaszkodhatik már senki, hogy alkalmatossága nintsen a Bába-Mesterségnek fundámentumosan meg-tanulására...” Az oktatás nyelvi nehézségeit sem hallgatja cl, mivel „tsak a Német és Szász Nemzetbéli Bábáskodásra kívánkozó személyeket tudják oktatni... ” Igen gondosan összeállított könyv: a női test anatómiáját, a normális és a rendellenes szülés menetét és utóbbinak változatait ismerteti, az ajánlott eljárásokkal egyetemben. Az elméleten túlmenően nagy hangsúlyt fektet a gyakorlati isme6 KORBULY György: A magyar szülészet bölcsőkora. (Adatok a magyar szülészet és bábaképzés történetéhez) in: Orvosképzés, 1936. Tóth-különfiizet. Bp., 1936. 206.p. «Kt?-'« (i?g mm A Weszprémi István által fordított első magyar nyelvű bábakönyv illusztrációja 181
