Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
I. Bevezetés. A felvilágosodás Európája
I. BEVEZETÉS. A FELVILÁGOSODÁS EURÓPÁJA szabályozza, ez a folyamat részben a tudatos, részben a tudattalan területen zajlik. Teóriája a korabeli orvosi mechanikus-materialista nézetek ellenakciójának fogható fel. A lélek orvosi megközelítése a pszichiátriai jelenségeket az orvosi tudomány részévé tette. Az elmekórképek leírására, osztályozására először a felvilágosodás korában került sor. A pszichiátriai betegek ápolásának területén komoly fordulatot hozott az erősödő filantropizmus, de igen jelentős szerepet játszott az első pszichiáternek tekinthető Philipp Pinel (1755-1826) is.27 A XVIII. századot végigkísérték a járványok, mindenek előtt a pestis pusztításai. Éppen ezért az orvosi tevékenységnek és a kutatásoknak is fontos területe volt a járványtan, a fertőző betegségek okának, terjedésének és megelőzésének kérdése. A korszak legjelentősebb eseménye a járványtan vonatkozásában a himlőoltások bevezetése volt. A himlő elleni oltás első változatát, a variolizációt,28 Ázsiában, Afrikában már évszázadok óta ismerték. Anglia törökországi követének felesége, Lady Worsley Montagu ismerkedett meg az eljárással, gyermekein is alkalmaztatta és hazatérve nagy propagandát fejtett ki bevezetése mellett. 1721 után kezdték meg a variolizációt tömegesen. Kezdetben természetesen nagy volt az ellenkezés a lakosság részéről, amit esetenként a szakszerűtlenül végzett eljárás következményei is alátámasztottak (fertőzések, sőt halálozás is), a század második felére azonban már úgy tökéletesedett a gyakorlat, hogy Angliában egyre általánosabbá vált a megelőzésnek ez a formája és eredményeként a betegség halálozási aránya egy ezrelékre esett vissza. Fordulatot hozott a himlő-kérdésben Edward Jenner (1748-1823) elvi jelentőségű felfedezése, a vakcinació módszerének kidolgozása.29 A felvilágosodás korában, az abszolutisztikus államok vezetői, uralkodói felismerték, hogy az államgépezet működéséhez egészséges, munkabíró lakosságra van szükség, ezért egyre több összefüggésben merültek fel a társadalmi méretű intézkedéseket igénylő egészségügyi problémák. így terelődött a figyelem például az ipari megbetegedésekre, a foglalkozási ártalmakra. Az olasz Bernardino Ramazzini (1633-1714) terjedelmes könyvet írt ezekről a kérdésekről, amely a munkaegészségügy korai klasszikusaként került be az orvosi szakirodalomba. Hasonló fontosságot tulajdonítottak a közösségi helyek (kórházak, iskolák, sőt a börtönök) higiénéjének, a települések egészségügyi viszonyainak (csatornázás, ivóvíz kérdése stb.) is. A század orvoslásában fontos helyet foglalt el az un. dictétika, vagyis az egészséges életmódot, az egészség megtartásának életviteli szabályait megfogalmazó orvoslási ágazat, Simon-André Tissot (1728-1797) valamint Christian Wilhelm Hufeland (1762-1835) munkássága nyomán. Mindezekről a problémákról nemcsak az orvosoknak szóló szakkönyvekben, hanem a nép nyelvén, közérthető stílusban megírt felvilágosító célú kiadványokban is 27 BIRTALAN Győző: A felvilágosodás mentálhigiénéje külföldön és Magyarországon. In: Orvostörténeti Közlemények, 102-104,(1983), 45-75.p. 28 A variolizáció lényege, hogy közvetlenül a himlős hólyag váladékával oltották be az arra vállalkozókat. Többnyire a felső, vagy alsó végtag bőrén ejtett karcolásba cseppentették be az oltóanyagként használt, de nem gyengített fertőző anyagot. Az így létrejött betegség általában könnyű lefolyású volt és végleges védettséget biztosított. 29 Népi megfigyelésre alapozva - amely szerint a tehenészek gyakran esnek át tehénhimlőn és utána védetté válnak a fekete himlővel szemben - egy tehénhimlőbe esett fejőlány himlőhólyagjából vett váladékkal oltott be egy kisfiút, aki néhány napos lázas állapot után teljesen gyógyultnak bizonyult. Amikor a szokásos variolizációt alkalmazta nála egy idő után, az már nem fogant meg, tehát a gyerek immunissá vált a betegséggel szemben. Jenner nyomtatásban is napvilágra hozta tapasztalatait: An inquiry into the causes and effects of the particulary Gloucestershire and know by the name of the Cow-Pox címmel (London, 1798.). A művet számos nyelvre lefordítva sokszor kiadták. 17
