Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA délyi Kéziratkiadó Társaság - irányításának érdemeként - nem szigetelődön el, hanem az anyaország hasonló mozgalmaihoz igazodva, a lehetőségek szerint együttműködve, hasonló irányba igyekezett haladni.223 Aranka már a társaság megalapítása előtt arról értekezett, hogy ,, a' Nemzet nélkül ’s Nemzetbeli személlyek nélkül semmi közönségest illető dolog nem esik”.224 1790 decemberében - hosszú idő után — ismét összeült az erdélyi országgyűlés. Ijesztően terjedelmes jegyzőkönyve memorandumok, petíciók, javaslatok tömegét tartalmazza, amelyekben panaszokat, sérelmeket, kérelmeket bocsátottak vitára.225 Az ország- gyűlés harmincnegyedik ülésén, 1791. böjtmás havának (március) 18. napján nyújtotta be „ Zágoni Aranka György Atyánkfia Anyanyelvűnk ’ műveléséről és egy arra a ’ végre felállítandó Társaságnak lerajzolásáról készített munkáját”.226 Az országgyűlés több ülésén foglalkozott a társaság tervével, ígéretesen alakult az ügy, az 1791.évi XLV.tc. kimondta az akadémia mielőbbi megszervezését. Az 1791.május 26-án kelt királyi leirat azonban szigorú utasítást adott, hogy a nevezett törvénycikket hagyják ki a szentesítésre felterjesztett többi törvényjavaslat sorából, az ügy további sorsát egy bizottságra bízták, ami egyet jelentett az elnapolással, „ad graecas Calendas” utasították.227 Aranka azonban nem adta fel egykönnyen, sőt. Önálló füzet formájában is közreadta javaslatát, ezzel a közvéleményt is sikerült ügyének megnyerni.228 A Rajzolat mélyen átgondolt, nagy ívű, a lehetőségek határait mégis józanul felmérő művelődési program. A szellemi erők munkálkodása elé két nagy feladatot állít: „a nyelv mívelését és a nemzet világosítását”. Ez utóbbiról az a nézete, hogy ,,a világosodás, (azaz) a tudomány hazai plánta legyen”. A mércének azonban nem szabad hazainak lennie, csak olyan nemzeti kultúrát érdemes létrehozni, amelynek gyümölcsei az egyetemes kultúra értékrendje szerint is megállják helyüket. Első feladataként rögtön leszögezi, hogy feltétlen szükség van egy olyan tudományos egyesületre, amelynek a magyar nyelv fejlesztése a legfontosabb feladata, valamint a közművelődés színvonalának emelése és terjesztése. Arra kell törekedni, hogy az anyaországi és az erdélyi nyelvhasználat, helyesírás semmiben sem különbözzék. Fontos lenne, ha a jövőben létesítendő magyarországi és erdélyi tudós társaságok folyamatos munkakapcsolatban állnának egymással. Aranka is előhozakodik egy szótár összeállításával, amely feltüntetné, hogy az ország melyik táján használatos a kifejezés. A nyelv bővítését nem ellenzi, de csak olyan szavak helyett javasolja az új kifejezések létrehozását, amelyekre ténylegesen nem lehet magyar megfelelőt találni, tanácsolja a régi, elfeledett szavak felkutatását is. A hazai nyomtatott munkák számbavételét (bibliográfia összeállítása) is elengedhetetlennek tartja. A szükséges intézmények között egy minden tudományterületre kiterjedő, külföldi újdonságokat is beszerző kölcsönző könyvtár létrehozását szorgalmazza, amely természetesen kényelmes olvasóteremmel is rendelkezik, teret adva a nagyközönségnek szervezendő olvasótársaságnak. A társasági épületben jó lenne nyomdát és könyvkereskedést, tanácskozásra alkalmas üléstermet és egyéb hivatalos helyiséget is berendezni. A társaságnak és a tudományos intézménynek fizetett alkalmazottjai és 223 BENK.Ő Samu: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság és kora. In: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság kétszáz éve (1793-1993). 14-17.p. 224 RUBINYI Mózes: Az erdélyi magyar nyelvmívelő társaság története. 1-2. Magyar Nyelv, 1911,7,4. és 5. Sz. 148-153.p. és204-210.p. idézet helye: 153.p. 225 MARCZALI Henrik: Az 1790-91. országgyűlés, l.köt. Budapest, MTA, 1907. 226 RUBINYI: i.m.: 151.p. 227 HOFBAUER László: Az erdélyi akadémiai mozgalmak története a legrégibb időktől az impérium változásig. In: A történeti Erdély. Szerk.: Asztalos Miklós. Bp., Lucidus, 2001. 703-719.p. 228 A kiadvány teljes címe: Egy erdélyi magyar nyelvmívelő társaság felállításáról való rajzolat az haza felséges rendéihez. Kolozsvár,1790.
