Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)

XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére

XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA

Getse Dániel (1768-1824) portréja

választott - díjazás nélküli - tagjai egyaránt lettek volna. Arra a végső következtetésre jutott, hogy - angol, francia és német példa nyomán - mindezt meg lehetne valósítani megfelelő állami támogatással. A közvélemény megnyerését szolgáló újabb változatot adott ki Aranka a röpiratból 1791.augusztus 2-án A magyar nyelvmívelő társaságról. Újabb elmélkedés címmel.229

Aranka későbbi visszaemlékezéseiben leírta, hogyan nyerte meg az ügy támogatójául Bánffy György gubernátort, aki a későbbiek során is pártolta munkájukat. Bánffy ötletére tervbe vették a történeti értékű kéziratok gyűjtését és kiadását is, ezért Aranka még 1791-ben megfogalmazta Az Erdélyben kézírásban lévő történetírók kiadására felállítandó társaság rajzolatja című felhívást. A nagyszabású elgondolások megvalósításhoz támogatókat kerestek. Hamarosan mintegy nyolcvan fő írta alá azt az ívet, amelyen vállalták, három éven át tíz-tíz arannyal támogatják a kéziratkiadás költségeit. Országgyűlési képviselők, főrangú urak és hölgyek, tudósok pártfogolták az ügyet anyagilag és erkölcsileg. Kapcsolatba léptek az esetleges magyarországi mecénásokkal is, például Ráday Gedeonnal. Aranka személyesen járta végig azokat a helyeket, ahol értékes régi anyagra számított, listákat állított össze a tervezett kiadványokról.230 A történeti források összegyűjtésére, feldolgozására, kiadására vonatkozó tervek, a kutatások hátterét biztosító, minden szükséges segédlettel felszerelt intézet megálmodása már ismerős Kovachichtól. Nem tudni, mennyiben volt hatással kettejük jó kapcsolata, közös munkája a két erősen hasonló plánum megfogalmazására.

Az udvar döntése egyre késlekedett, Aranka megunta a tétlen várakozást -és bízva Bánffy és Teleki Mihály pártfogásában - 1793.december 3-án megalakította Marosvásárhelyen a Magyar Nyelvmívelő Útkészítő, vagy Próba Társaság-oi. 1793-tól 1801-ig összesen 51 ülést tartottak, tagjaik száma a századfordulón elérte a 200 főt. A kéziratkiadó társaság

229 ANISZI Kálmán: Egységes nemzeti nyelv nélkül nincs polgári nemzet. In: Aniszi: Gyertyagyújtók. (A felvilágosodás kori erdélyi magyar értelmiség ethosza). Bp., KÖZDOK, 2001.87-106.p.

210 F.CSANAK Dóra: Az Erdélyi Kéziratkiadó Társaság. In: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság kétszáz éve ... 18-22.p.

171