Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA Sámuellel közösen - a magyar növénytani terminológia tökéletesítését végezte el Csapó József és Benkő József nyomdokain haladva.212 XI./14. Révai Miklós terve (1790) A kiváló nyelvtudóst hosszú évekig foglalkoztatta a magyar tudományosság megszervezésének, tudományos társaságnak a megalapítása. Bessenyei nyomdokain indult el ő is, az Egy Magyar Társaság iránt való Jámbor Szándék c. tervezethez Révai írta az előszót, a kiadás költségeit és a gyakorlati lebonyolítást a Hadi és Más Nevezetes Történetek szerkesztői vállalták.213 Az 1790-ben kinyomtatott röpiratot szétküldte az országgyűlés tagjainak. Péczelinek írott levelében a röpirat propagálásához tűzött reményét is megfogalmazta: „Kik az országban itt is, amott is kisebb társaságokba öszve szövetkezvén úgy is fáradunk már elég sok akadályokkal küszködvén a haza javában, álljunk öszve egy nagyobb társaságba, ... meglásd, inkább boldogulhatunk. ”2'4 Révai azonban hamarosan túllépett azon a kereten, amit Bessenyei elképzelt. Figyelembe vette Decsy törekvéseit, aki a francia akadémia mintájára létrehozandó társaság legfontosabb célkitűzéseként a szótárkiadást jelölte meg, Martinovics elgondolását az egyetem köré szervezett tudományos társaságról, de ő nagyobb szabású tervvel állt elő, amelynek alapját az 1790-ben, II. Józsefnek benyújtott javaslata alkotta.215 Az Academia Augusta tervéhez és a Hell Miksa által megálmodott tudományos társaságához hasonlóan Révai is egy olyan tudományos akadémiát képzelt el, amelyben a természet- és a szellemtudományok mindegyike helyet kapott volna. A tudományok gyakorlásának és a nemzeti műveltség terjesztésének elengedhetetlen feltételeként a magyar nyelv fejlesztését emelte ki, ennek előmozdítására szótár kiadását, a helyesírás és a nyelvhasználat szabályok közé szorítását javasolta. A tervek között szerepelt a társaság irányítása alatt álló magyar nyelvű színház létrehozása, a könyvkiadásban először a külföldi könyvek magyar fordításának kinyomtatása, majd az önálló kutatásokra épülő, magyar nyelvű tudós munkák megjelentetése. A társaságot négy osztályra osztotta fel: 1. Filológia, amely az irodalmat és nyelvtudományt, a történelmet és segédtudományait, a zenét és a képzőművészeteket is tartalmazta - 2. Filozófia, beleértbe a jogot és a pedagógiát - 3. Elméleti és alkalmazott matematika, utóbbihoz kapcsolódva a csillagászat, az építészet és a mechanika - 4. Fizika, ez ölelte volna fel az orvostudományt, a gazdasági ismereteket, valamint a természettudományok egyéb ágait.216 A teológia kivételével tehát minden témakörrel, tudományterülettel foglalkozni kívánt a társaság keretében. A kapcsolódó intézmények között természetesen könyvtár és múzeum, saját nyomda és folyóirat-szerkesztőség is szerepelt. Az akadémia vezérkarának, rendes, rendkívüli és tiszteleti tagjainak feladatkörét, kapcsolatrendszerét is kidolgozta, a feladatukat hivatásszerűen ellátó rendes tagoknak tiszteletdíjat kívánt biztosítani, amelyet - az egyéb fenntartási költséggel együtt - a tanulmányi alap kamataiból, mecenatúrából, leginkább pedig az akadémiai nyomda jövedelméből akart fedezni. 212 RACZ János: Növényneveink a nyelvújítás korában. Magyar Nyelv, 2002, 98, 3. 282-293.p.- valamint BENKŐ József levelezése. (Összegyűjt.: jegyz.,bev.: Szabó György, Tárnái Andor.) Budapest, M.T.A. Irodalombul. Int., 1988. 496 p. 213 ÉDER Zoltán: Révai Miklós. Bp., Akadémiai K., 1972. 190-191.p. 214 CSAPLÁR Benedek: Révai Miklós élete. Bp., Athenaeum, 1886. 171 p. 215 RÉVAI, Nicolaus: Planum erigendae eruditae societatis Hungaricae alterum elaboratius. Viennae, Hummel, 1790. 57 p. 216 RÉVAI: Planum ... 16-17.p. 167
