Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA fordított kiadásáról, illetve Lippai János: Posoni Kert-jéről írt alapos, minden fontos szempontot — az orvosi indíttatásúakat is - érintő ismertetést. 192 XI./13. A Bécsi Tudós Társaság (a Hadi és Más Nevezetes Történetek körül szerveződött társaság) pályázatai Péczelivel, a Komáromi Tudós Társasággal és a Mindenes Gyűjteménnyel egyaránt segítő, kollegiális kapcsolatban állt a Bécsi Tudós Társaság elnevezéssel ismertté vált szellemi kör, amely alapvetően a Hadi és Más Nevezetes Történetek c. időszaki kiadvány köré tömörültekből tevődött össze. A kissé nehézkes című folyóirat 1789. július 7-én indult, 1791-ig változatlan címmel jelent meg, majd 1792-től Magyar Hírmondóra változott a címe. Görög Demeter (1760-1833) és Kerekes Sámuel (- 1800) nevéhez fűződik a lap kiadása, akik feltehetően a hatóságok figyelmét akarták elterelni a furcsa címmel, azt a látszatot keltve, mintha csak a török háborúk koráról szóló írásokat kívánnának megjelentetni.193 Sem szerzőik nevét, de még nevük monogramját sem közölték, elvük ezekben az években - Voltaire és Holbach nyomán - az volt, hogy a felvilágosodásnak nem mártírokra, hanem harcosokra van szüksége.194 Görög még pesti egyetemi évei alatt ismerkedett meg Bessenyei társaságalapítási próbálkozásaival, nyelvművelésre irányuló törekvéseivel. Bécsben letelepedve mind többekkel került kapcsolatba: Bárótzi Sándorral, Révai Miklóssal, Sándor Istvánnal, majd a környék értelmiségével, főúri családok nevelőivel, titkáraival, orvosaival, az ő közvetítésükkel pedig egyes - a magyar kultúra és tudomány ügyéért tettre kész - főúrral is, többek között Széchényi Ferenccel. A társaság összetétele vallási téren egyértelműen ökonomikus volt, piarista és bencés papok, református prédikátorok, győri és soproni evangélikus tanárok és diákjaik szép számmal vettek részt Kerekes bécsi lakásán tartott összejöveteleken. Széchényi, hiteles adatokra támaszkodó, életrajza195 szerint 1789-ben a gróf Füreden Pálóczi Horváth Adómmal és Péczelivel találkozott, ahol megállapodtak, hogy a két író magyar tudósokat gyűjt maga köré a magyar nyelv ápolására végzett munka érdekében. Széchényi az ügy főúri körökben való népszerűsítését vállalta. Szó volt alkalmanként ülések megtartásáról is, de a politikai körülmények miatt egyre kevésbé volt tanácsos a társas összejöveteleken való részvétel, ezért először az elkészült kéziratok egymás közötti cseréjét tervezték véleményezés és eszmecsere céljából, végül azonban a folyóiratok kiadása mellett döntöttek. Pálóczi Horváth Adám közvetítésével tehát ez a szándék volt az igazi indítéka Görögék folyóirat-alapításának is. Kétségtelen tény azonban, hogy a kiadványnál lényegesen érdekesebbek és gyümölcsözőbbek voltak a lap és a mögötte álló társaság által meghirdetett pályázatok, amelyeknek nem csak a nyelvújító orvosok részvétele, de egyes témái miatt is voltak orvosi vonatkozásai. A magyar nyelv ápolásának speciális fejezete volt a tudományos szaknyelv megte192 D. Földi János a’ Mizald és Lippai János’ könyvéről. Mindenes Gyűjtemény, 1789. II. negyed 22-45.1. és 54-57.1. 193 KÓKAY György: Egy elfelejtett magyar újságíró és irodalomszervező: Görög Demeter. In: KÓKAY György: Könyv, sajtó és irodalom a felvilágosodás korában. Bp., Akadémiai K., 1983. 207-209.p. - MIKÓ Marianne: Un précepteur hongroise a la cour de Vienne: Demeter Görög. In: Les Lumiére en Hongrie, en Europe Centrale et Europe Orientale. Actes du Quatrieme Colloqu de Mátrafiired 20-25. Octobre 1978. Bp., Akadémiai K., 1981. 383-391.p. 194 KÓKAY György: A magyar hírlap és folyóiratirodalom... im.:327.p. 195 FRAKNÓI Vilmos: Gr. Széchényi Ferenc. Bp., 1902. 162
