Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA első részében felvázolta azokat a tényezőket, amelyek a lakosság fizikai státuszát, egészségi állapotát befolyásolják: vagyis a kiima, a táplálkozás és az életviteli szokások jelentőségét. Klimatológiai szempontból négy régióra osztotta fel az országot: a Dunán inneni és Dunán túli, valamint a Tiszán inneni és Tiszán túli területekre. Számos helyen hivatkozik orvosi müvekre, így Boerhaave-ra, Torkos Justus János felvidéki kutatásaira, valamint Bél Mátyásnak a lakosságra vonatkozó megfigyeléseire, felméréseire is. A táplálkozási szokások bemutatása során megismertet a leggyakrabban fogyasztott gabonafélékkel és a belőle készített kenyér és egyéb ételfajtákkal, a gyümölcsökkel és a különféle kerti zöldséggel. A növényeket kizárólag latin nevükön említi, Linné rendszere szerint. Az italok közül — orvosilag alátámasztva - a leginkább a víz fogyasztását javasolja: „Ich als Arzt kann dem Wasser seinen Rang nicht streitig machen, und muss es vor allen andern Getränken zuerst empfehlen”,m Mindenek előtt természetesen a forrás- és ásványvizekre hívja fel a figyelmet Huszty, amelyeknek a legfontosabb fajtáit is felsorolta. Az életmódbeli szokások ismertetése egy valóságos kavalkád, hiszen a ruházkodás, a táplálkozás vonatkozásában a mér- téktelenség ártalmassága (kiemelve a pálinkaivást) csakúgy megvitatásra került, mint a hús-fogyasztás és a rosszul tárolt húsok kérdése, valamint a népszerű szalonnaevés és a gyakori máj és epebetegségek közötti lehetséges kapcsolat. Az országban élő különböző nemzetiségek legfontosabb életmódbeli jellemzőit is felsorolta a szerző, számos érdekes adalékkal szolgált a terhességhez és a szüléshez fűződő szokásokról, a bábákról és az újszülöttek körüli teendőkről, ezek azonban inkább a néprajz és népi orvoslás területét gazdagítják. A közlemény negyedik része a leggyakoribb magyarországi betegségekkel foglalkozik. Hivatkozik Tissot, van Swieten, Störck és a kevéssé ismert kassai Fuker Frigyesm egészségügyi tanácsaira, amelyek a nép körében korábban inkább csak szóban terjedtek, de a legújabb időben már itthon is kinyomtatják ezeket - fogalmazta meg Huszty, majd reményének ad hangot, hogy a felvilágosító irodalom hamarosan egyre nagyobb számban fog eljutni a lakossághoz is. Felhívta a figyelmet, hogy az ilyen jellegű hazai felmérésnek már voltak előzményei, az eperjesi Paterson-Hain János 17. századi kutatásaira utal, amelyeket az Acta Naturae Curiosorum /Ephemerides/ közleményeiként publikált. Ezután tért rá a járványos és egyéb népbetegség (epidemischen und Volkskrankheiten) bemutatására: a pestis, a kiütéses tífusz, a himlő (a betegség különböző magyar neveivel említve a kórformákat), a kanyaró, a skarlát, a szájpenész, a különféle váltólázak, gyulladásos és „fájdalmas” betegségek, görcsök, köhögések, fulladásos kórok, csömör, elmebetegségek, galandféreg stb. szerepelnek. Szintén Huszty a szerzője annak az esetleírásnak, amely egy epileptikus betegség kórlefolyását ismerteti.122 123 124 Huszty írása / „H” monogrammal/ a , járványos hurutlázról” - talán influenzáról van szó - közölt cikk is, amely az 1782-ben, Pozsonyban lezajlott járványról számolt be.125 Hivatkozásai között Rayger Károly, Löw Károly, Simon André Tissot, valamint az angol Monro, és Pringle neve található. Sokakat foglalkoztató kérdést - a tetszhalál felismerésének problematikáját - dolgozta fel Huszty az 1784-es évfolyamban, bizonyos pszichológiai vonatkozások figyelembe vételével. 126 Ezzel a „modemnek” számító megközelítéssel kiváltképp felkeltette az érdeklődést. 122 Ungrisches Magazin, 1781,1,2, 199.p. 123 FUKER Frigyes (1749-1805) 124 /HUSZTY Zakariás Teofil/: Nachrichte von einem epileptischen Schlagflusse. Ungrisches Magazin, 1782, 2, 1, 121-123-p. 125 Uiber das vom Anfänge des Mays bis zum Ende des Brachmonats dieses 1782ten Jahres auch in Pressburg epidemisch herrschende Katarrfieber. Ungrisches Magazin, 1782. 2. 4, 466-475.p. 126 Uiber den eingebildeten Tod. Beytrag zur Experimental-Seelenlehre. - Ungrisches Magazin, 1784, 4,2, 110-114.p. 151
