Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA IVeszprémi István nem orvosi témát választott, hanem a Szentírás magyar fordításairól számolt be „St.W.” monogrammal jelölve szerzőségét.127 Még egy közleményt kell megemlíteni, amely a korábbi erdélyi protomedikus, Köleséri Sámuel (1663-1732) egyik nagysikerű könyvének új kiadása nyomán jelent meg a lapban. Seivert János az Erdélyi levelek sorozatban értékelte Kölesérmek az erdélyi aranyról írott munkáját, amely az aranylelőhelyekről, a felszínre hozás módjairól, a nyersanyag minőségéről, feldolgozásáról és nem utolsó sorban az orvosi aranyról, vagyis a gyógyszer alapanyagként használt aranyról szól.128 Az első folyam 1787-ig jelent meg folyamatosam, majd néhány éves kihagyás után 1791-ben újra indította Windisch a lapot Neues Ungrisches Magazin címmel, azonos tematikával és rovatbeosztással, de ez a sorozat már kétségtelenül a kifáradás jeleit mutatta, nem csak a szerkesztőét, de a többi munkatársét is. A harmadik kötet 1793-ban már Windisch halála után jelent meg „aus seiner fertig hinterlassenen Handschrift”.129 Jóllehet az Ungrisches Magazin bizonyos értelemben „csak” a korszak vegyes tartalmú, ismeretterjesztő folyóiratainak egyike volt, színvonala - kiváltképpen az első periódusban - nem lebecsülendő. Kétségtelen tény, hogy - ugyan még a jellemző „hungarus” kereteken belül - de mindenképpen a hazai német nyelv, kultúra és tudományosság iránti elkötelezettséget testesítette meg. Erre utal Windisch vitája Rát Mátyással a magyar nyelv irodalmivá és tudományossá válásának lehetőségeiről és jelentőségéről. Windisch ugyanis a lap egyik írásában - bár csak sejtetve ellenző véleményét - arról elmélkedett, hogy hasznos e a tudományoknak és a nemzetnek, ha a magyar nyelv válik a tudomány és az irodalom közvetítőjévé. Windisch egész életművével a hazai német nyelvű kultúra fejlesztéséért fáradozott, ezzel önkéntelenül is II. József németesítő törekvéseinek adott hátteret. Közvetve azonban a magyar nyelvű publicisztika és tudományosság fejlődését is elősegítette, mivel példát adott arra, hogy a latintól elszakadva, „élő” nyelven is művelhető a tudomány és az irodalom, ezzel ösztönözte a nyelvi mozgalmakat, hogy magyar nyelven is hasonló eredményeket próbáljanak elérni. Windisch - mint láttuk - a gyakorlott szerkesztő jó érzékével válogatta meg munkatársait, az orvos-egészségügyi témák vonatkozásában különösképpen Huszty bevonása volt a lap nagy nyeresége. XI./10. Winterl József Jakab orvos-természettudományi társulata Az egyetemekkel szemben támasztott fokozódó igények, illetve a „felülről” irányított tudományszervezési kísérletek példája a Winterl József Jakab által megszervezett tiszavirág életű társaság létrehozása. A Helytartótanács - felsőbb utasításra - 1784-ben felvetette, hogy az egyetem tanárai alakítsanak egy tudós testületet. A felszólítás hatására az egyetem kémiai tanszékének professzora rövidesen megalapított egy orvos-természettudományi társaságot, amely azonban nem élte túl a kezdeti stádiumot. Winterl példaképe a Majna menti Frankfurtban működő Gesellschaft der nützlichen Wissenschaften volt. Ami kevés ismeretünk van a társaságról, azt a működés kiegészítéseként elhatározott saját kiadású lap egyetlen megjelent számából meríthetjük. A Monatliche Früchte einer 152 127 Von Ungarischen Übersetzungen der heiligen Schrift. Ungrisches Magazin, 1783, T, 4, 491-501.p. 128 KÖLESERI Samuel: Aurora Romano-Dacica. Első kiadása :Szeben, 1717, majd Pozsony, 1780. 129 ZUBER Marianne: i.m. 55.p.
