Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA ről is, amelyeknek a feladata a gazdaságban, közigazgatásban jártas szakemberek képzése volt. A folyóirat mezőgazdasági rovata nem csak a mezei és kerti munkában adott rendszeres tanácsot, de visszatérő témája az állatok betegségei, elsősorban a szarvasmarhák fertőző betegségeinek kérdése, a kór felismerése, az egyszerű, a természetben található szerek (füvek, gyógynövények) alkalmazása. Mindezekben komoly részt vállaltak az orvosok is. A könyvismertetések megírásánál - akár tudományos kiadványról, akár szépirodalomról legyen is szó - vezérelvük a sokszor hangoztatott pártatlanság volt. Az ismertetések nagyobb hányada, különösen az első két évfolyamban, az átlagolvasóknak készült: „A szép tudományok legkiválóbb íróiról alkotott ítélet — avagy kritikai útmutató a napról-napra szaporodó férfi és nőolvasók számára ’' — címmel. Az ajánlások írója a korábban már említett Christian Fürchtegott Gellert, aki ugyan ekkor már nem élt, de csalhatatlannak tűnő szépirodalmi útmutatóit érdemesnek találták a leközlésre. Teljesen nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a tudatos, célratörő ízlésnevelésről van szó, amit így fogalmaz meg az összeállító: „pártatlan véleménnyel segíteni a polgárokat olvasmányaik megválasztásában, esetleges magánkönyvtáruk darabjainak kiválasztásában." A kor divatos, erkölcsnemesítő szépirodalma mellett kiemelt helyen hívták fel a figyelmet a morális hetilapokra (Der Patriot, Der Freund, Der Jüngling). Ezek között szerepelt a Johann August Unzer (1727-1799) által szerkesztett Der Arzt is, amelynek nem csak az az érdeme, hogy a színvonalas egészségügyi felvilágosítást szolgálta, de egyben az első orvosi témájú hetilapként tartjuk számon. Az egészségnevelést a hölgyolvasókon keresztül is próbálta a lap megvalósítani, erre kiváló példa egy nők számára készült lexikon ismertetése (Nutzbares, galantes, und curieuses Frauenzimmerlexikon ...húszig, 1773.), amely nem csupán a háziasszonyi teendőkben igazít el, de gyermeknevelési és betegápolási tanácsokkal is szolgál. Ezek után nagy vonalakban tekintsük át az orvosi témájú közleményeket. Az 1773-as évfolyam szenzációja a Magyarországon állítólagosán található un. vegetábilis aranyról szóló vita Weszprémi István és Perliczi János Dániel között. Az évfolyam előszavában leírtakat egyben a vita tömörítvényének is tekinthetjük: ,, Weszprémi doktor úr, aki a magyar történelemben is mindenek felett és különösen járatos nem csak az orvosi tudományokban, ugyanakkor nagyon kötelességtudó polgár is — közreadja a londoni tanulmányútja során megismert különös történetet a Richard Mead professzor hagyatékában talált vékony aranygyűrűről, amelyet — úgy állítottak — a magyar növényen nőtt aranyból készítettek." Weszprémi összefoglaló közleményében hivatkozik számos magyar orvos kutatásaira /Paterson Hain János eperjesi, Köleséri Sámuel erdélyi, Raymann János eperjesi, Held Máté eperjesi és Fischer Dániel szintén felvidéki illetőségű/, akik többször felvetették a tokaji arany — a talaj olyan mértékű aranyat tartalmaz, amelynek következtében a szőlőtőkéken láthatóan „megterem” az arany - kérdését. A történet konklúziójaként Weszprémi nem mond ki sem igent, sem nemet, további bizonyítékok gyűjtésére ösztönöz. Evvel az állítással szállt szembe „ egy méltóságos aggastyán, a széleskörű ismeretekkel rendelkező különleges, bár eddig nagyrészt még ismeretlen érdemeket magáénak mondható doktor Joh. Daniel Perlitzi, aki sokéves orvosi gyakorlata révén Nógrád megyében nagy szolgálatot tett." Perliczi a kortárs geológusok, mineralógusok véleménye alapján kimondta, hogy a növényeken termő arany léte „ostoba lehetetlenség” csupán. Az 1771. évi kötet90 terjedelmes ismertetést közöl „Csapó József úr, az orvosi tudományok doktora, Debrecen szabad királyi város fizikusának” könyvéről /Kis gyermekek 90 Anzeigen ... 1771,1, 13,. 100-102.p. 144
