Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA Pöstheniensium, Rajtzensium, Ribarien., Trenschin., Stubnensium, etc. címűt. Erre azonban- ismert okokból - nem került sor. Szinnyey József: Magyar írók élete ... c. életrajzi bibliográfiájában, mint Möller kéziratban maradt írásáról emlékezik meg, a Petrik József által összeállított magyar nemzeti bibliográfiában sincs nyoma ennek a műnek. Az orvostörténeti, balneológiatörténeti kiadványok sem tesznek említést erről a Möller munkáról, vagyis egy olyan rejtőzködő ritkaságra sikerült rábukkanni, amely mindeddig elkerülte a kutatók figyelmét. Valóban a jelzett helyiségek - Ribár, Stubnya, Bajmóc, Pöstyén, Trencsén stb. - részletes ismertetését olvashatjuk. Möller alapos helyismeretét bizonyítja, hogy szinte lé- pésről-lépésre haladva írja le a településeket, a forrás és a fürdő pontos helyét, a gyógyulást kereső látogatókat, a tapasztalatokat és a javallatokat a használattal kapcsolatban, sőt a vizek kémiai analizálásának - saját maga által végzett - folyamatát is. Az Anzeigen-ben való publikálás ötletét és a helyenként csatolt lábjegyzeteket egy magát „R” monogrammal jelző- feltehetően orvos - munkatársnak köszönhetjük. Ugyanebben az évben több folytatásban közölték a magyarországi cigányság történetének feldolgozását. A rendkívül alapos tanulmány leírja a cigányság eredetét, antropológiai jellemzőit, mindennapi életüket, hiedelemvilágukat, népszokásaikat. Orvostörténeti szempontból figyelmet érdemelnek azok a részek, amelyek a cigányok körében (antropológiai sajátosságokon alapuló hajlamra illetve az életmódra visszavezethető) leggyakrabban előforduló megbetegedésekkel, illetve táplálkozási szokásaikkal foglalkoznak, utóbbi szintén nem elhanyagolható az egészségügyi kihatások miatt.88 (Fontos megjegyeznünk, hogy Mária Terézia nemzetiségi politikájának egyik sarkalatos fejezete volt a cigány kérdés!) A tanulmányt minden bizonnyal ab Hortis Sámuel írta „ab H.” monogram mögé rejtőzve. Igen magas a numizmatikai közlemények számaránya. Az 1774-es évfolyam erről így nyilatkozott: ,,A numizmatika napjainkban az egyik kedvenc tudomány ... nem csak tudósok ... áldozzák szabad idejüket ... a pénzek tanulmányozására, de a magasrangú személyek is. ” Egy másik helyen89 rámutatnak arra, hogy a numizmatika - mint tudomány - komoly kihatással volt a történettudomány egyéb ágainak fejlődésére is. A numizmatikai írások szerzője Czirbesz Jónás András szepesváraljai lelkész volt. Az ö nevét azért érdemes megjegyeznünk, mert Weszprémi István is szoros kapcsolatban állt vele, Succinctája numizmatikai fejezeteinek, illetve egyéb éremtannal foglalkozó munkájának megírásánál sok segítséget kapott tőle. Az Anzeigen rendkívül nagy hangsúlyt fektetett a nyelvművelés-nyelvújítás népszerűsítésére, támogatására. Az 1775-ös évfolyam kitörő lelkesedéssel számolt be arról az örvendetes folyamatról, hogy egyre több külhoni munka jelenik meg magyar fordításban. Elsősorban a szépirodalmat és a történeti müveket emeli ki. Ezen kívül sok a nyelvészeti, nyelv- történeti témájú közlemény, közülük is kiemelkedően értékesek a Magyarországon használatos nyelvek (német, szlovák, cseh, román, latin és természetesen a magyar) történetének bemutatása. Többször utaltunk a célkitűzések sarkalatos pontjaként megjelölt honismertetésre, amelynek keretén belül fontos helye van az ország természeti és gazdasági viszonyainak is. Már 1763-ban felhívták Kollár figyelmét, hogy erre a feladatra nehezen fog embert találni, mivel - úgymond - a magyarok gyakorlati alapon űzik a földművelést, állattenyésztést, a műveltebb nemesek pedig többre tartják a jogot és a politikát. Ezt azonban megcáfolja a sok természeti leírás, mezőgazdasági, gazdaságtani közlemény. Igen sok tudósítás olvasható az országban újdonságként létrehozott un. kamerális akadémiák ill. reálakadémiák müködésé88 Anzeigen... 1775, 5,36,. 286-288.p. 89 Anzeigen ... 1772,_2,2,. 147.p.
