Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA érint - az 1771. november 20-i rendelet ismertetése, amely az un. közigazgatási akadémia létrehozásának körülményeit mutatja be. A tudományos rovat a legkülönfélébb tudományok témaköreit ölelte fel rendkívül sokszínűén. Történelemmel, művészetekkel, geográfiával, természetrajzzal, nyelvészettel, numizmatikával, általános jogi kérdések taglalásával egyaránt találkozunk a folyóiratot lapozva. Bár külön rovata volt a könyvismertetéseknek, a bemutatni kívánt könyv tudományos jelentőségének hangsúlyozásaképpen, sok esetben a tudományos rovatban közölték a könyvismertetéseket is. Az általános történelmi témák feldolgozása nem okozott problémát, hiszen láttuk a munkatársak bemutatásánál, hogy többen foglalkoztak történelmi kutatásokkal, így a folyóirat hosszú cikksorozatokat adott közre a magyar történelem legkülönbözőbb korszakainak feltárására. Benczúr az erdélyi fejedelemségek történetéről írt.83 Kriebel János a Thököly család és a magyarországi nyomdászat történetét dolgozta fel. A történeti témák sokszínűségét gazdagította néhány orvostörténeti közlemény is. Weszprémi István Mátyás király korának magyar orvosairól értekezett az 1774.évfolyamban.84 Nem bizonyítható, de valószínűsíthető, hogy szintén Weszprémi tollából származik /”E.V.” monogram/ az 1773-ban, több folytatásban megjelent közlemény, amelynek témája a magyar vármegyékben, szabad és királyi városokban működő orvosok feladatkörének ismertetése: orvostörténeti összefoglalás Zsigmond korától egészen az aktuális rendelkezések magyarázatáig (az un.megyei és városi fizikusi munkaterület).85 A helytörténeti írások közül megkülönböztetett figyelmet érdemel Eperjes (Kriebel Jánostól), Késmárk, és a Kárpátok históriai leírása, és számunkra igen fontos a magyar bányavárosok környékén fakadó ásvány- és hévvizek bemutatása az 1775-ös évfolyamban.86 87 Az utóbbiról szóló - több részletben közreadott -közlemények a Naturgeschichte c. rovatban jelentek meg, alcímük szerint Beschreibung des Cementwassers, unterschiedlicher warmen Bäder und andrer Naturalien in den ungarischen Bergstästen. Az első közleményben a címhez csatolt lábjegyzetben azt a megjegyzést olvashatjuk, hogy ez az írás 1703-ban született, de csak most kerül közlésre, mégpedig teljességgel változatlan formában, a szerző kilétére azonban nem találunk utalást. A befejező részlet tartogatta a meglepetést, ugyanis ennek végén néhány sorban tájékoztatást kapunk a szerző személyéről, aki nem más, mint Möller Károly Ottó, a nagyhírű besztercebányai orvos. A csatolt rövid magyarázat szerint 1703.május 8-án fejezte be Möller a magyar bányavárosok környékén fakadó, ásványi anyagokban gazdag gyógy- és hévvizekről szóló közleményt. Möller ebben az évben költözött Besztercebányára és csatlakozott „a nagyságos Fejedelem”, II. Rákóczi Ferenc szabadságmozgalmához, mint tábori orvos. Sokirányú érdeklődésének és munkásságának fontos fejezete volt az ásvány- és gyógyvizek elemzése, a kutatási eredmények közzététele. A korábbiakban már szóltunk arról, hogy ő is azon orvosok közé tartozott, akik komoly kutatásokkal járultak hozzá Bél Mátyás nagy volumenű helytörténeti, helyismereti vállalkozásának sikeréhez, a felvidéki Szklenó és Vihnye környékének természetrajzi leírását és forrásainak elemzését végezte el, ez nyomtatott formában is megjelent Bél: ProdromusábanN A Prodromus előszava azonban kitér arra is, hogy Möller további gyógyvízkutatásainak eredményét is közre fogják adni, nevezetesen a Thermarum Belitzenzium, Bajmotziensium, 83 Anzeigen ... 1771J, 12, 14., és 23. füzetben 84 Anzeigen... 1774. 4,1, 9-91.p. 85 Anzeigen... 1773. 3,32,.253-254., 1773. 3,. 33,. 260-262.p. 86 Anzeigen... 1775. 5, 30.,31.,33.,34.,38. számokban 87 BEL, Matthias: Prodromus Hungáriáé... lib. III. 128-141 .p.
