Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA A bécsi császári könyvtár homlokzata ismeretlen oklevelet hozott nyilvánosságra. Elsőként használt fel kutatásaihoz bizánci forrásmunkákat.53 Különleges forrásértékű a császári könyvtár általa 8 kötetben kiadott kézirat-katalógusa, amely Petrus Lambecius korábbi feldolgozásának bővített változata. 1762-ben és 1764-ben írta azt a két könyvét, amely pályafutásának további alakulását erősen meghatározta. Az 1762-ben kiadott História diplomatica juris patronatus apostolico- rum Hungáriáé regum címűben a magyar királyok főkegyúri jogának történeti vizsgálata alapján logikailag vezette le azt a nézetét, amely szerint az uralkodó és az állam felügyeleti joggal bír az egyház felett. 1764-ben látott napvilágot a De originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sacra apostolicorum regum Ungariae (Magyarország apostoli királyai vallási ügyekben való törvényhozó hatalmának eredete és örök használata), amely óriási botrányok és heves ellenállás kiindulópontja lett. Előző müvének gondolatmenetét folytatta, tudományos szakirodalommal alátámasztva mondta ki a királyok egyházi ügyekbe való beavatkozásának jogát, törvényesnek tekintve azt a törekvést, hogy az egyházat alávessék az állam érdekeinek, adózásra és katonaállításra kötelezzék. Bár támadása elsősorban a főpapság ellen irányult, okfejtésében tovább lépett és bírálta a nemesi kiváltságokat és a jobbágyok kiszolgáltatott helyzetét. Emlékeztetett arra, hogy a nemesség hadi szolgálat fejében kapta privilégiumait, a helyzet változása azonban azt teszi szükségessé, hogy a korszerűbb hadsereg fenntartásának költségeiben részt vegyenek ők is. (Itt nem akarok kitérni arra a később felvetett teóriára, amely szerint az udvar sugallatára írta volna a könyvet, mert az elkövetkező események nem erre engednek következtetni.) A pozsonyi országgyűlésen a klérus és a rendek egyaránt felháborodottan ítélték el a könyvet, az 1764. augusztus 1-jei rendelet betiltotta a mü magyarországi terjesztését, a római Szentszék határozata alapján pedig egyházi indexre került. Mindezek betetőzéseképpen a hóhér Pozsony főterén nyilvánosan máglyára vetette az érdekeket sértő munkát. Nem túlzás, ha azt állítjuk, 53 GYURIKOVITS György: Keresztyéni Kollár Ádámnak, a' Bétsi Császári Könyvtár’ felvigyázójának ’s Cs. Kir. Udvari Tanátsosnak élete, tudós munkáji, ’s Kéziratok’ Gyűjteménye. In.: Tudományos Gyűjtemény. 1823. X. füzet, 3-26.p. 131
