Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA Kollár Ádám Ferenc (1718-1783) portréja hogy Kollár a közvélemény előtt erkölcsi halott lett, így szó sem lehetett arról, hogy a nyilvánosság elé álljon a társaság alapítására irányuló szándékával.54 Az általa Societas literaria-nak nevezett tudós társaság tervét 1762-63-ban alkotta meg, példaképül az Academie Francaise szervezetét tekintette. Vallási, nemzetiségi és társadalmi hovatartozásra való különbségtétel nélkül bárki lehetett volna tag. Szabályosan szervezett, de bizonyos vonásaiban mégis inkább magántársaság-jellegű társulást képzelt el. Nem akart olyan akadémia-szerű közintézményt, amelynek tagjai a társaság székhelyén rendszeresen üléseznek, tevékenységüket csak a társaság céljainak szentelik és ezért tiszteletdíjban részesülnek. Az állandó székhely meghatározása ellen is több gyakorlati ellenérv merült fel. Kollárt Bécshez kötötte minden feladata, egy magyar tudós társaság központi helyének egyébként is mindenképpen Magyarországon kellett volna lenni (pl. Pozsonyban). A tagoknak kiszemelt tudósok javarészt a Felvidéken és Erdélyben, illetve Magyarország különböző tájain éltek. Kollár levelezés útján kívánta a tagságot összefogni.55 Ki-ki a maga által választott tudományterületet műveli és havonta egyszer, röviden leírja megfigyeléseit és azt levélben továbbítja a hozzá legközelebb lakó taghoz, aki azt ismét tovább küldi, adott esetben a saját megjegyzéseinek, ellenvéleményének hozzáfuzésével. Egy-egy beszámoló terjedelme nem lehet több fél ívnél. Az arra érdemes tudósítást esetleg nyomtatott formában közreadják. (Folyóirat alapításának körvonalazódása!) A társaság elnökét és titkárát szavazattöbbséggel életfogytiglan választották volna meg. A kutatások céljaként - a Bél Mátyás által elindított munka nyomán - a honismertetést határozta meg, mindezzel a felvilágosult abszolutizmus oktató-nevelő programját kívánta támogatni. Az ország természeti kincseinek, adottságainak és a múlt emlékeinek felkutatá54 CSÓKA J- Lajos: Mária Terézia iskolareformja és Kollár Ádám. Pannonhalma, Sárkány ny., 1936. 78-93.p. /A Pannonhalmi Főiskola Könyvei 5./ 55 u.o.: 93-112.p. 132
