Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA most csupán az ismert orvosokat említjük meg. Nógrád megyét Perliczi János DánieP2 dolgozta fel, de ugyanígy kimutatható Torkos Justus János és Rayger Károly Vilmos tetemes munkája is. A kötetben a hazai gyógyvizek és fürdők ismertetése mellett helyet kaptak például a borvidékek és a legjelesebb borfajták, a tokaji borvidék bemutatása kapcsán természetesen szó van a sokat vitatott, un. vegetábilis aranyról is, bizonyítékképpen egy vékony arany-szálat mellékelve a lapok között, mint a vulkanikus talajon termő szőlőtőkék mellék- terméke. A munkálat vázolt tervezetéből kitűnik, hogy Bél sok olyan témát akart érinteni, amelyek feltárása az orvosi szaktudást kívánta meg, Bél ezért kereste az összeköttetést velük.22 23 Ez rokoni és baráti kapcsolatai révén nem is tűnt különösebben nehéz feladatnak, hiszen a Felvidék legjelesebb orvosaival került ily módon ismeretségbe. Felesége egy korán elhunyt besztercebányai patikus lánya, Hermann Zsuzsanna volt, így lett sógora a későbbi hűséges munkatárs, Hermann András (1693-1764). Rajtuk keresztül ismerkedett meg a nagy tekintélyű, közismert Möller Károly Ottóval - aki a Hermann testvérek gyámja volt -, a feleségét rokoni szálak fűzték Raymann János Adámhoz is. Möller kiterjedt ismeretségei útján - akiről úgy beszéltek a kortársak, hogy „... az egész országban alig volt egy oskola, ecclesia és physicatus, ahol cliensei vagy creaturái nem voltak volna. Például lehetnek azon híres Bél Mátyás, Hermann, Knogler24, Kochlats25, Institoris26 27... sokukkal együtt applicatiójukat néhai öreg Modernek köszönhették.”21 - találkozott Perliczi János Dániellel, aki azután szintén értékes kutatásokkal támogatta Bélt. A tudós társaság létrehozásának szándéka - mint látni fogjuk - a továbbiakban is foglalkoztatta Bélt. A magyarországi társaságok alapítására irányuló szándékok sorában elsőként Toldy Ferenc említett meg egy kezdeményezést, 1732-1740 közé téve a tervezet megfogalmazásának idejét.28 29 Toldy is, majd az ő nyomdokain haladva Csóka Lajos29 is Bernhard Heinrich von Ger met ennek (? - 1739), a Pozsonyban élő, wesztfáliai származású, kancelláriai, majd helytartótanácsi tanácsosnak tulajdonította a szerzőséget. Bár ők még viszonylag keveset tudtak erről az iratról, meglévő ismereteiket nem tudták bizonyossá tenni, mert csak a különféle korábbi írások hivatkozásai álltak rendelkezésükre - többek között egy mai napig elő nem került, Magyarország történetét latin nyelven leíró kézirat -, mégis fontosnak vélték az ügyet, mert a legkorábbi ismert akadémiai (vagyis a tudományok valamennyi ágára kiterjedő) tervezetről van szó. Donáth Regina 1965-ben Battyányi József bíboros esztergomi iratai között bukkant rá egy 1735-ös keltezésű kéziratra, amelyben a Germeten-féle akadémiai tervezetre ismert rá. Váratlan felfedezését azonnal közre is adta.30 A Pozsonyban létesítendő Tudós Társaságról (De Litteraria Societate Posonii instituenda) 22 Kézirata O.SZ.K. Föl.lat. 315. -v.ö. Szelestei: i.m.70.p. 23 Az orvosok bevonásáról magánleveleiben is szólt. Például az 1728. április 22-i keltezésű, Pozsonyban, Raymann-nak Írottban:”:... Bene verő feceris, si acidularum et qvam toties commendo Matériáé Medicae rationem exqvisitiorem habueris.” - v.ö. BÉL Mátyás levelezése... 199.p. 24 KNOGLER Márton besztercebányai orvos. 25 KOCHLATS István Antal, orvosdoktor, Halléban szerzett oklevelet. 26 INSTITORIS MOSSOCZI Mihály (1708-1763) Szepes vármegye, majd később Lőcse orvosa 27 Perliczi János Dániel levele Weszprémi Istvánhoz. 1768. Január 25. Lelőhely: O.SZ.K. Quart. 1980/1. ff.105-106. V.ö.: SZELESTEI N. László: Perliczi János Dániel (1705-1778). In: O.SZ.K. évkönyv. 1978. Bp„ O.Sz.K.. 1980. 411.412.p. 28 TOLDY Ferenc: Az akadémiai eszme Magyarországon Bessenyei előtt. In: Toldy Ferenc összegyűjtött munkái. VII. köt. Budapest, Akadémiai K., 1873. 357-358.p. 29 CSÓKA J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a 18. században. Pannonhalma, 1942. 10-1 l.p. /Pannonhalmi Főapátsági Főiskola 1941 -/42-i Évkönyve/ 30 DONÁTH Regina: A Magyar Tudományos Akadémia első tervezete 1735-ből. In: Magyar Tudomány, 1965, 72, (Új folyam X.köt.), 5. 373-377.p.
