Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA című tervezet „a közjó érdekében meggondolás tárgyává teszi ” egy három osztályból álló tudós társaság létrehozását. Az első osztály az irodalomé (filológia, történelem, kronológia, földrajz, genealógia, heraldika, numizmatika, oklevéltan, zene, mathézis és ennek résztudományai), a második osztály a jog (kánonjog, polgári-, hazai-, természet- és nemzetközi jog, és végül főként a magyar közjog), a harmadik osztály a fizikai-közgazdasági (szakmái: fizika, kémia, orvosi megfigyelések és szabályok, gazdasági élet, kereskedelem és ipar). A társaság elnökére várt volna az a feladat, hogy tanulmányok írására ösztönözze a tagokat, „a tanulmányokat szabad szellemű cenzúrázás alá vesse és cenzúrázás után nyomdába küldje ”. A titkár dolga, hogy ,gyűjtse egybe az értekezéseket, ügyeljen a kiadandó művek nyomtatására és korrektúrájára.” A tagokat is be lehet vonni abba a munkába, hogy a tagtársak által elkészített kéziratokról véleményt mondjanak mielőtt a cenzúra elé benyújtanák azokat. Időszaki kiadvány megjelentetésének szándékát is megfogalmazta a szerző, Pozsonyi Figyelő (Observations Posonienses) címmel ,,a tudományok gyarapodására és mindenek előtt Magyarország ügyének megvilágítására és javítására”. Wellmann Imre következetes, logikus magyarázattal - és nem utolsó sorban Bél levelezésére támaszkodva - lépésről-lé- pésre bebizonyította, hogy ez a tervezet nem csupán rendkívül erősen kapcsolható Bélhez, hanem egyértelmű, hogy ő készítette31 Germeten nevének felmerülése azonban még sem volt teljes egészében indokolatlan, hiszen a készülő Notitia ... miatt - a cenzúrázás meggyorsítása és egyéb engedélyek megszerzése érdekében — valóban kapcsolatban állt Bél és Germeten, sőt szimpátia és valami barátság-féle is kialakult kettejük között. Germeten az udvarnál nyíltan is pártfogásába vette Béli. A bécsi nuncius 1735.május 21-én írta Rómába: „ ... a Notitia szerzője sajnos lutheránus, de a jellem és modor rendkívüli szelídsége által tűnik ki... amint ezt De Ghermet úr állítja, ki mint a Lotharingiai herceg tanácsosa, Magyar- ország összes ügyeit intézi... ” 32 Bél 1736. január 5-én Perliczi Dánielnek írott levelében részletesen megemlékezik a társasági tervről is. ,yi jeles kitűnő képzettségű Germetennel gyakran tanácskoztam arról, hogyan lehetne a tudományokat Magyarországon új életre kelteni s megszerettetni. Megbízásából papírra vetettem megbeszélésünk eredményét, ö a kancellária elé terjesztetteA tervet helyesléssel fogadták, ígéretet kapott arra is, hogy az uralkodóval is megismertetik tartalmát. Germetent ezután az uralkodó szólította fel, hogy tanácskozza meg a kérdést Garellivel33' a bécsi udvari orvossal. Germeten Bécsből visszatérve ismét magához hívatta Béli és tájékoztatta az uralkodó megbízásáról a tudós társaság dolgának előbbre vitele érdekében. Öten - sajnos nem derül ki, hogy kik - összeültek, megvitatták Bél tervét, még a legfontosabb neveket is összeírták, a feljegyzéseket Bél készítette el. Ennek ellenére Bél kétesnek érezte a dolog kimenetelét.34 Ugyanezen a napon Raymann János Ádámnak is írt egy levelet, amely szintén bizonytalanságát tükrözi a társaság ügyében. Születőben van ugyan társaságunk, vannak, akik pártolják, maga a császár is, de az elvetélés veszélye is fenyeget: hogy ez miben áll, nem írhatom meg. ” Annak érdekében, hogy Raymann is érezze a kérdés fontosságát, megígérte, hogy elküldi a tervezetet. 35 Egy hét múlva azonban tanítványa, Tomka Szászki János azt írta Ráday Gedeonnak, hogy 31 WELLMANN Imre: Bél Mátyás és a magyar tudós társaság terve 1735-ben. In: Magyar Tudomány, 1965, 72, (Új folyam X.köt.) 11, 738-74l.p. 32 Bél Mátyás és a bécsi pápai nuncius . Tárca. In: Századok, 1891, 25, 85l.p. 33 GARELLI, Nicola Pio (1670-1739) 34 BÉL Mátyás levelezése... 355.p. /A levél eredetije található: Budapest, Dunamelléki Egyházkerület Ráday Könyvtára./ 35 u.o. 355-356.p. /A levél eredetijének lelőhelye is azonos./ 125
