A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán végzett orvostanhallgatók jegyzéke 1921-1951 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 3. Promóciós könyvek III. (Budapest, 2006)
Bevezető
eredményeképpen az egyetem megfelelő kárpótlást nyert a csehszlovák államtól a Felvidéken rekedt és államosított birtokai után. Összességében mintegy 3 millió pengő értékű ingatlanról volt szó. A Hágában megítélt kártérítésből az egyetem a Nógrád megyében fekvő Bujákon vásárolt birtokot.’ Ennek a sikernek nemcsak anyagi, de lélektani szempontból is nagy jelentősége volt a folytonos elvonásokkal terhelt időszakban. A másik az egyetem 1935-ben megrendezett 300 éves jubileumi ünnepségsorozata volt, melyre fényes külsőségek között került sor. Az előkészületek évei alatt az egyetem vezetői igyekeztek nagyobb ráfordításokat kieszközölni a kormánynál, pótlandó a korábbi évtizedben elmaradt fejlesztéseket, korszerűsítéseket, illetve rekonstrukciót. A gazdasági válság által megviselt költségvetés azonban igen szűk korlátokat szabott. Az eredeti elképzelések mellett talán sovány, de a korábbiakhoz képest mégis figyelemre méltó ajándék volt, hogy az állam az egyetem tulajdonába adta az általa használt épületeket, valamint a Csillagvizsgáló Intézetet, a Budapesti Földrengési Obszervatóriumot és a mai Markusovszky téren elterülő dohányjövedéki telepet. Itt került sor a tüdőbeteg-pavilon alapkőletételére, melynek létesítésére Balogh Ernő tett javaslatot, megvalósítását pedig a székesfőváros 800 ezer pengővel támogatta. A tüdőgyógyászati tanszék felállítása azonban még sokáig váratott magára, és végül nem itt, hanem a budai Szent János Kórház területén szerveződött meg 1942-ben. Az ünnep múltával folytatódott a redukció, a párhuzamos tanszékek csökkentésével. Az 1935/36. tanév végén nyugdíjazásuk okán számolták fel Korányi Sándor (III. sz. Belklinika) és Grósz Emil (I. sz. Szemklinika) klinikáit, ami tudományos szempontból is súlyos veszteség volt, iskolanevelő tanszékekről lévén szó. Az egész felsőoktatásban szükségessé vált komoly és mélyreható reformok kidolgozását tűzte ki célul a Felsőoktatási Egyesület, mikor 1936. december 10-16. között megszervezte a hazai felsőoktatás történetében a legnagyobb tárgyalássorozatot, az Országos Felsőoktatási Kongresszust. A tárgyalásokból miniszteri kérésre maradtak ki olyan lényeges kérdések, mint az intézményi hálózat vagy a finanszírozás átalakítása. Annál részletesebben foglalkoztak a képzés tartalmi részével. Az elhangzott előadásokat és hozzászólásokat 1937-ben háromkötetes kiadványban jelentették meg.10 Az orvosképzésre vonatkozó előterjesztések közül ekkor csak a Budapesten fakultatív jelleggel már korábban bevezetett és fentebb már említett famu- lusi rendszer került át a tanrendbe. Nagyobb konszenzus övezte a gyógyszerészképzés reformjára vonatkozó javaslatot, amelyet 1940-ben be is vezettek. 1936-ban rendszeresítették az egyetemen a doktori oklevelek minősítését, a ma is használt három fokozat megállapításával. 1938-tól kezdve mutatkoztak a területi revíziós politika következményei. A gyors területi növekedés elindította az értelmiség visszaáramlását a visszatért országrészekbe. Ezzel egy csapásra megszűnt a korábban annyit emlegetett „túlprodukció” veszélye, sőt egyes szakterületeken hiány mutatkozott, ami a felvételi keretszámok növelését eredményezte. A visszacsatolt területekről érkezők egyetemi tanulmányait igyekeztek minden módon elősegíteni. A Felvidékről jövő hallgatók számára például póttanfolyamot indítottak, a felvételeknél beszámították a csehszlovákiai egyetemeken végzett tanulmányokat, különböző díjkedvezményekben részesültek stb. A továbbra is kedvezőtlen anyagi helyzet ellenére a kar önzetlenségéről és szolidaritásáról tett tanúságot, mikor a Felvidék visszacsatolásakor felszereléssel és adomá’ Főleg erdőbirtokból álló 8234 holdnyi terület, amit a gr. Pappenheim családtól vásárolt az egyetem 2.582.400 pengőért, és ami évente kb. 5000 pengő jövedelmet biztosított. A háború alatt a birtok alkalmas volt az egyetemi felszerelések kimenekítésére az ostrom elől, illetve az élelemellátás kiegészítésére. Vö. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635-1980. Budapest, 1985. 315. old. Vö. Kiss József Mihály: A Pázmány Péter Tudományegyetem felvidéki birtokai visszaszerzéséért indított perek. Levéltári Szemle 1991/3. sz. 31-42. old. 10 Magyar Felsőoktatás (szerk: Mártonffy Károly) I—III. kötet. Bp. 1937. 8
